Óriási feladat elé állította magát a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK), amikor kezdeményezte a piaci szereplők között azt az összefogást az étrend-kiegészítők forgalmazása terén, amely egyértelműen a betegek érdekeit képviseli; az ő egészségüket védi, még annak árán is, ha ez a gyógyszertáraknak termékszűkítést, s így esetleg bevételkiesést jelenthet. A nagy mérvű megállapodásról kérdeztük dr. Hankó Zoltánt, az MGYK elnökét és dr. Horváth-Sziklai Attilát, a kamara igazgatóját.
Dr. Hankó Zoltán: Az első jelzések, hogy az étrend-kiegészítők piacán valami gond van, 2010-ből származnak. Ekkor a Szegedi Egyetemen gyógyszerészkollégáink olyan vizsgálatokat folytattak étrend-kiegészítőkkel, amelyekből kiderült, hogy több készítmény nem azt a hatóanyagot, illetve nem abban a mennyiségben és nem olyan tisztaságban tartalmazza, mint kellene. Volt olyan is, hogy étrend-kiegészítőben tiltott gyógyszer-hatóanyagot is találtak. Azt tudtuk, hogy a betegek és a gyógyszertárba betérő lakosság ezt a termékkört szereti és igényli. És azzal is tisztában voltunk, hogy a gyógyszertár bizalmi szolgáltatást nyújt, ahol nemcsak a gyógyszerész tevékenységére kell figyelni, hanem azoknak a termékeknek a jóságára is, amiket értékesítünk. Ezek semmilyen összetételbeli vagy minőségi kockázatot nem hordozhatnak. Az ezen termékeket keresők döntő többsége a vény nélküli gyógyszerekhez hasonlónak tekinti, holott a gyártási és forgalmazási rendjük közel sem olyan szigorúan szabályozott. Ezt a konfliktushelyzetet mindenképpen fel kellett oldani.
Az egészségpolitika vezetői egyetértettek abban, hogy az étrend-kiegészítők patikai forgalmazását egészségügyi feladatként kezeljük, tehát a minőségi elvárásokon túl az ezekhez kapcsolódó tájékoztatást is a gyógyszerekéhez hasonló elvek mentén végezzük. Ehhez viszont a gyógyszertárnak garantált információra van szüksége, és nem a feldicsérő reklámszövegekre.
A hatóságnál is kezdeményeztük ezeknek a dilemmáknak a feloldását, de az ő kezüket az uniós szabályozás megköti. Az étrend-kiegészítőket a forgalomba hozatal előtt nem vizsgálhatják, és az ellenőrzési jogköreik is korlátozottak. Emiatt felvettük a kapcsolatot az étrendkiegészítő-gyártókat tömörítő MÉKISZ vezetőivel, akikben felelős partnerekre találtunk. Ők is elkötelezettek, hogy az ezzel a termékkörrel kapcsolatos mindenfajta bizonytalanságot tisztázzunk és zárjunk ki. A megállapodásunkat követően már velük együtt kerestük a kapcsolatot a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel, a hazai gyógyszergyártókat összefogó MAGYOSZ-szal és a gyógyszer-nagykereskedőkkel. Így ennek az öt szervezetnek az együttműködéseként sikerült kialakítani egy olyan piaci önszabályozó mechanizmust, mely képes garantálni, hogy azokban a gyógyszertárakban, amelyek ehhez a rendszerhez csatlakoznak, csak biztonságos étrend-kiegészítőket forgalmazzanak. Még a versenyhivatalhoz is elmentünk, hogy olyan rendszert hozhassunk létre, amely az ő szempontjaiknak is megfelelő.
Az év elejére a rendszer összeállt, és az öt szervezet májusban együttműködési megállapodást kötött a bevezetésére azzal a céllal, hogy a gyógyszertárakban csak olyan étrend-kiegészítők legyenek elérhetők, amelyeknél a gyógyszerekéhez hasonló biztonságot garantálni tudjuk. Ez jó a betegnek, mert garanciát kap, jó a patikának, mert nem kell félnie attól, hogy olyan terméket forgalmaz, amivel a betegeinek az akarata ellenére is árt. És jó az étrend-kiegészítőket gyártó cégeknek is, mert így helyreállhat a velük szembeni bizalom. És én személy szerint külön is örülök, mert a kamarának feladata, hogy a gyógyszerészeken keresztül a betegek biztonságáért és érdekéért is dolgozzon. Nagyon remélem, hogy legkésőbb január elejétől a gyógyszertárakban az étrend-kiegészítők már csak ezzel a garanciával lesznek elérhetők. A patikákon kívül természetesen más forgalmazóknak is adott a lehetőség a csatlakozásra.
- Kötelező a csatlakozás a gyógyszertáraknak, vagy nem?
Dr. Hankó Zoltán: Nem, ez minden gyógyszertárnak a szabad döntése, mégis arra számítok, hogy nem nagyon lesz olyan gyógyszertár, amelyik nem csatlakozik ehhez a rendszerhez. Ezzel együtt a csatlakozó gyógyszertárakat egy megkülönböztető emblémával fogjuk jelölni. Ha a beteg vagy a vásárló látja az officinában az emblémát, ott bátran és biztonságosan szerezheti be az étrend-kiegészítőket.
- Mi biztosítja a rendszer korrekt működését?
Dr. Horváth-Sziklai Attila: Az együttműködést vállaló szereplők mindannyian az ellátási lánc részesei. A most induló rendszer teljesen transzparens, a szabályrendszer és a kockázatértékelés is egyértelmű. Az együttműködő szervezetek megállapodását nyilvánosságra hoztuk. A szabályzat mindenkinek megismerhető, és a kamara honlapján a betegeknek is elérhető.
A gyógyszertáraknak beszállító nagykereskedő a szabályzatban előírt szempontrendszer szerint minősíti az étrend-kiegészítőt, és csak akkor forgalmazza, ha az megfelel a követelményeknek és a betegbiztonságnak. Amennyiben a kockázatértékelési eljárás alapján nem felel meg a termék a kritériumrendszernek, akkor a nagykereskedő azt nem veszi át, és nem is forgalmazza. A gyógyszertárnak pedig arra kell figyelnie, hogy csak olyan nagykereskedőtől szerezzen be étrend-kiegészítőt, amelyik belépett ebbe a rendszerbe, és csak olyan étrend-kiegészítőt szerezzen be, amely ezen a vizsgálaton sikeresen keresztülment. Amikor a gyógyszertár csatlakozik, azt vállalja, hogy csak azokat a termékeket szerzi be és forgalmazza a gyógyszertárban, amelyek ezen az előzetes kockázatértékelési eljáráson keresztülmentek, így a betegek számára biztonságosak.
Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész