12 pontos ténytár a mélyvénás trombózisról.
- A leszakadó vérrög(ök) által okozott tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25-30 százalékban végzetes.
- A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.
- A mélyvénás trombózis 90 százalékban a lábakban alakul ki, duzzadás, lábdagadás, fájdalom, kipirosodás kísérheti. Sokszor nincsenek, s ha vannak sem mindig egyértelműek a tünetek, ezért az alattomos betegség első jele lehet a fulladás is, amikor a kialakult vérrög már leszakadt és eljutott a tüdőbe.
- Sok esetben csak boncoláskor derül ki: a halált tüdőembólia okozta.
- Az emberek akár negyede, Magyarországon tehát akár 2,5 millió ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával.
Általános népegészségügyi szűrés nem indokolt, viszont egy nagyműtét, a csonttörés, a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése vagy a terhesség – az örökletes trombózishajlammal összeadódva – többszörösére emelheti a mélyvénás trombózis kockázatát a fiatalok körében is, ezért azoknál, akiknek közeli rokonságában fordult már elő trombózis vagy családjában szednek véralvadásgátlót, célzott laboratóriumi vizsgálat lehet indokolt. - A trombózisok kétharmada kórházi kezelést követő 3 hónapon belül következik be.
- A sebészeti szakmákban – kiemelten az ortopédiai, például protézis operációknál és nagyműtéteknél – rutin eljárás a gyógyszeres véralvadásgátlás, de a belgyógyászatban, nőgyógyászatban nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a trombózis kockázatfelmérése és megelőzése.
- Bármilyen okból történő kórházi vagy otthoni hosszabb passzív állapot, 6 órát meghaladó mozdulatlan utazás (nemcsak repülő, autó is) a vér pangása miatt fokozza a trombózisveszélyt. Az életkorral a kockázat fokozódik. Akinek volt már trombózisa, nagyobb a kockázata egy következőre.
- A daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek: nem ritka, hogy a betegeknél nem a rák, hanem a mélyvénás trombózis talaján kialakuló tüdőembólia válik végzetessé.
- Az évtizedek óta alkalmazott, hagyományos véralvadásgátló kezelés alapja a K-vitamin hatásának gátlása. A megfelelő érték beállítása kezdetben akár napi vérvételt és laborkontrollt tesz szükségessé, amit később is 4-6 hetente ismételni kell. A véralvadásgátló hatást az elfogyasztott ételek, például a K-vitamint tartalmazó zöldségfélék mennyiségének szezonális változása, valamint időközben fellépő más betegségek és bevett gyógyszerek is befolyásolják, ezért fegyelmezett életmódra, akár élethosszig tartó orvosi ellenőrzésre, rendszeres laboratóriumi vérvételekre van szükség.
- Új perspektívát hoznak a kezelésben azok a gyógyszerek, amelyek közvetlenül valamely véralvadásért felelős vérfaktor gátlásával fejtik ki hatásukat. E gyógyszerek hatását nem befolyásolja az étrend és az életmód, stabilan adagolhatók és nincs szükség laborkontrollra sem, ezáltal alkalmazásuk úgy a betegeket, mint az ellátórendszert tehermentesíti.
Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság
