A világon, így Magyarországon is, a szívinfarktus és a stroke vezető haláloknak számítanak. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája a korai segítségkérés fontosságára hívja fel a figyelmet.
 |
Így keletkeznek a vénákban vérrögök
Egy egészséges embernél a véralvadás-és gátlás egyensúlyban van, így megakadályozható mind az elvérzés, mind pedig a vérrögösödés. Maga a véralvadás igen fontos szerepet tölt be, hiszen sérülés esetén ezáltal elkerülhető a nagyobb vérvesztés.
A véralvadás célja tulajdonképpen egy oldhatatlan fibrinháló képzése, melyhez különböző véralvadási faktorok is szükségesek. Ezek egyfajta véralvadási kaszkádon mennek keresztül, melynek során a folyamatban részt vevő anyagok vízesésszerűen aktiválják az utánuk következőket. Ennek végén a protrombinból trombin nevű enzim képződik, ami az oldható fibrinogént oldhatatlan fibrinné alakítja. A fibrin utána lerakódik az ér belsejében, majd megszilárdulva egyfajta dugót képez a sérülés helyén. Ezt nevezzük vérrögnek. A természetes gyógyulás során ez bontható (részben), ami a plazminogénből keletkező plazmin fehérje végez.
Amennyiben a folyamat zavar szenved a benne részt vevő anyagok hibás/túlzott működése miatt, úgy a vérrögképződés fokozottá válik. Ennek hatására könnyen felléphet mélyvénás trombózis, és ha a keletkezett vérrög leszakad, úgy akár életveszélyes tüdőembólia is kialakulhat.
Ebben különbözik az artériás trombózis
Fontos tudni, hogy vérrögök mind a vénás, mind az artériás oldalon keletkezhetnek. Az előbbi esetben a keringés lelassulása és a vénafal sérülése mellett az alvadási folyamatban résztvevő anyagok hibás/túlzott működése a felelős, míg az artériákban keletkezett vérrögöket elsősorban a vérlemezkék összecsapódása váltja ki. Ezt leggyakrabban érelmeszesedéses, kemény plakk okozza, és ez szűkíti az ér keresztmetszetét. Ezáltal megnő a vér keringésének sebessége, apróbb sérülések keletkezhetnek az ér belső falán, ami előidézheti az összecsapzódást. Érdekesség, hogy a rögök 10 másodperc alatt kialakulnak, és a nem megfelelő véráramlás miatt rossz esetben halálos kimenetelű szívinfarktust, illetve stroke-ot okozhatnak.
A mihamarabbi segítség életet menthet
Bár az emberek többsége tisztában van a szívinfarktus és a stroke tüneteivel, ennek ellenére megesik, hogy sok idő telik el a segítségkérésig.
Nincs olyan, hogy” majd elmúlik” – hangsúlyozza prof. Blaskó György. Amennyiben valaki tapasztalja magán a tüneteket, fontos, hogy azonnal hívjon segítséget, hiszen szívinfarktuskor 6, míg stroke esetén csupán 2 óra áll rendelkezésre ahhoz, hogy ne legyenek súlyos, akár végzetes következmények. Ezeket az időhatárokat hívják „terápiás ablak”-nak. Ez azt jelenti, hogy a tünetek jelentkezésétől kezdve ennyi idő áll jelenleg rendelkezésére az orvostudománynak arra, hogy –sikeres kezelés esetén – mintegy „visszaállítsa az órát” a panaszok előtti időpontra és hogy ne következzenek be visszafordíthatatlan károk a szívben, illetve az agyban. Itt kell felhívnunk nyomatékosan a betegek figyelmét saját felelősségükre, mert ebben a 2-, illetve 6 órában benne van a mentő kiérkezése, a szállítás, a Duna-hidak, a lámpák, a dugók, elkerülő útvonalak, valamint a kórház sürgősségi osztályán a felvétel, a CT, az EKG, vérvétel stb. időtartama is összesítve! Ha a beteg „kiesik” az időablakon, akkor már csak konzervatív kezelésre van lehetőség, ami „nem csinálja vissza” a szöveti károsodásokat- figyelmeztet a professzor.
Fontos a megelőzés
Akár vénás, akár artériás trombózisról van szó, a megelőzés kiemelt jelentőséggel bír. Ehhez személyre szabott állapotfelmérés, szűrés, illetve rizikóbecslés szükséges. Fontos azonban tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben az aspirin csupán az artériás oldalt védi a vérrögképződés ellen – bár sokan rezisztensek rá. Viszont jó hír, hogy ma már több olyan hatékony készítmény is van forgalomban, melyek a mélyvénás trombózist, illetve a szívinfarktust és a stroke-ot hivatottak megelőzni.
Trombózisközpont
