Az életmódunk olyan jelentős hatással van az egészségünkre, hogy bizonyos szokások bevezetésével, megváltoztatásával hosszú évekkel tovább élhetünk. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa összegezte a legfontosabb tudnivalókat.
Jó ideje gyűlnek már a bizonyítékok az életmód egészségre gyakorolt hatásáról, amelyet nemrégiben az American Heart Association szaklapjában, a Circulationban megjelent tanulmány is hangsúlyozott. A kutatók arra a tényre építették a tanulmányukat, hogy bár Amerika a világ egyik leggazdagabb országa, a várható életkilátásokat tekintve csak az 53. helyen áll a WHO 2015-ös adatai szerint. A Harvard Egyetem tudósai ezért több mint 123.000 személy egészségi adatait tekintették át, két nagy, átlagosan 30 évig tartó vizsgálatsorozatot tanulmányozva.
Az öt alábbi életmódfaktor jelenlétét vették górcső alá:
– dohányzás,
– fizikai aktivitás,
– testtömeg-index (BMI),
– étrend,
– alkoholfogyasztás.
Az eredményekből kiderült, hogy azok a nők, akik nem dohányoztak, naponta legalább 30 percig közepes intenzitással mozogtak, normál BMI-jük volt, kiegyensúlyozottan táplálkoztak, és nem fogyasztottak többet naponta egy italnál, átlagosan 14 évvel éltek tovább, mint azok a hölgyek, akik egyetlen fenti elemet sem építettek be az életükbe. A férfiaknák 12.2 év volt ilyen összehasonlításban a nyereség.
A legkisebb kockázat esetén is fontos a kivizsgálás
Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni az életmód jelentőségét a betegségek – így a szív-érrendszeri betegségek – kialakulásában, illetve a gyógyulásukban is. Elég csak belegondolni abba, milyen állapotban lehet az a beteg, aki az 5 fő életmódelem mindegyikével hadilábon áll, tehát dohányzik, nem mozog, a BMI-je szerint a túlsúlyos vagy az elhízott kategóriába tartozik, egészségtelenül étkezik és rendszeresen nagyobb mennyiségű alkoholt fogyaszt – mondta el dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa.
Fontos látni, hogy az elhízás, magas vérnyomás, emelkedett vérzsír- és vércukorszint tünetegyüttese, vagyis a metabolikus szindróma jórészt az életmódból ered. Mindenképpen gondolni kell erre, ha olyan külső jeleket tapasztalunk, mint az úgynevezett alma-típusú elhízás, amely leginkább a hason, a törzsön jelenik meg. Azonban nem csak a nagyarányú túlsúly utalhat az anyagcsere-eltérések súlyosságára, sokszor egészen kismértékű túlsúly is járhat anyagcsere változással.
A metabolikus szindróma legfőbb kockázata abban áll, hogy az együttesen jelenlévő kardiális rizikófaktorok összeszorzódnak, így összességében 14-15-szörösére növelik a szív- és érrendszeri katasztrófák esélyét. Ugyanakkor a szindróma minden elemét befolyásolhatjuk táplálkozással, mozgással, és ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel – hangsúlyozza Vaskó doktor.
Éppen ezért mindazoknak, akik túlsúllyal küzdenek, magas vérnyomással, illetve magas vércukorszinttel élnek, dohányoznak, fokozott a só- és az alkoholbevitelük, évente legalább egyszer ajánlott egy – akár csomagként is elérhető – kardiológiai kivizsgáláson részt venniük, amely a szakorvosi vizsgálaton túl a vérnyomás ellenőrzéséből, BMI-index meghatározásából, nyugalmi- és terheléses EKG-ból, nagylabor-, szívultrahang- és az arteriográfos érvizsgálatból áll. Az így kapott eredmények birtokában szükség esetén idejében megkezdhetővé válik a szükséges kezelés.
[Forrás: KardioKözpont]
