Hitek és tévhitek sokasága kering a migrénnel kapcsolatban, ezért érdemes különbséget tenni köztük. Hiszen ez a visszatérő fejfájásszindróma specifikus betegség, és rendkívül fontos a kellő tisztánlátás vele kapcsolatban.
1.A migrénben szenvedőknél nagyobb a kockázata neurológiai betegség kialakulásának, mint a lakosság többi részénél
IGAZ ÉS HAMIS
Ez a vélekedés hamis olyan degeneratív idegrendszeri betegségek esetében, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór. Ezzel szemben az aurás migrénben szenvedő nőknél a stroke kockázata kissé nagyobbnak mondható. Különösen akkor, ha dohányoznak, vagy ösztrogént tartalmazó fogamzásgátlót szednek. Ezért elengedhetetlen számukra (is) véglegesen letenni a cigarettát, továbbá szükség esetén változtatni a fogamzásgátlón.
2.A májroham nem létezik, migrénről van szó
IGAZ
Különösen a gyermekeknél, a migrén gyakran jár hányingerrel és hányással, de a felnőtteknél sem ritka. Alig egy generáció telt el azóta, hogy ezeket a tüneteket emésztési zavarnak vagy májrohamnak nevezik. Okozhatja alkalmanként „kilengés” is, amikor pl. túl sokat ettünk, ittunk, túlzásba vittük a csokoládéevést vagy egyes túl zsíros ételek fogyasztását, esetleg gyakran szokatlan időben étkeztünk – de a májnak ehhez nincs köze.
3. A gyógyszer dózis növelése ronthat a helyzeten
IGAZ
Fájdalomcsillapítókat és gyulladáscsökkentő szereket csak mértékkel kell szedni migrénes roham esetén. Ugyanis eljuthatunk arra a pontra, hogy állandóan fáj a fejünk, kivéve a tabletta lenyelése után. Ez zsákutca, mert ekkor a gyógyszerek egyre kevésbé hatékonyak, és a dózist emelni kell ugyanazon hatás elérése érdekében. Ezen ördögi kör elkerülésére, orvos segítségével gyógyszer megvonást kell alkalmazni. És ha az még nem történt meg, háttérkezelésre kerüljön sor, a roham megelőzése érdekében.
4. A migrén hirtelen, nagyon erős fájdalommal jelentkezik
HAMIS
A migrén esetében a fájdalom fokozatosan erősödik. Amikor „kirobban” a fejben, mint egy mennydörgés, sokkal súlyosabb betegségtől lehet tartani. Ez a hirtelen fellépő, nagyon fájdalmas „mennydörgés fejfájás”, melynek oka lehet stroke, agyhártyagyulladás, akut glaukóma, hogy csak néhányat említsünk azon betegségek közül, amelyek hirtelen, heves fejfájást válthatnak ki. Ez a tünet sürgősségi ellátást igényel. Annál is inkább, mert más tünetek is kísérik, pl. láz, vagy a fejet ért ütés után következik be. Azonnal orvoshoz kell fordulni tehát az ok azonosítása érdekében.
5. A táplálkozás is szerepet játszik benne
IGAZ
Ha megkérdezünk egy migrénes beteget, valószínűleg azt válaszolja, hogy egy adott élelmiszer nála az egyik fő kiváltó tényező. A feltételezett „tettesek” listája hosszú, de pl. a csokoládé és az alkohol nagyon gyakran közéjük, tartozik. Ugyanakkor minden az egyéni érzékenységtől függ. Egy adott élelmiszer egyeseknél kiváltja a migrént, míg másoknál nem. Amellett a dehidratáció is okozhat migrént.
Az ellenszere pedig legalább 1,5 l víz fogyasztása naponta, megfelelően elosztva a nap folyamán. A kávéval nem ilyen egyszerű a helyzet. Kis mennyiségben, egyes esetekben fájdalomcsillapító hatása van, de napi három csésze kávé elfogyasztása felett – pl. egy 2019-ben megjelent amerikai tanulmány szerint – migrénes rohamot válthat ki. Az élelmiszereken kívül a túlzások azok, amelyeket így vagy úgy el kell kerülni. Sokkal jobb, ha nem hagyunk ki egy étkezést sem, és farkaséhesen se üljünk az asztalhoz.
6. A túlsúlynak nincs hatása rá
HAMIS
A plusz kilóktól nem lesz migrénes az olyan személy, akinek nincs genetikai sebezhetősége. De egy túlsúlyos migrénben szenvedőnek gyakrabban és intenzívebben lesznek rohamai. Többek közt egy 2020-ban megjelent norvég tanulmány rámutatott a túlsúly és a migrén közötti kapcsolatra, miszerint a migrénes roham megjelenésének kockázata egyszerre nő a testtömeg index (BMI) értékének emelkedésével.
Ugyanis a túlsúllyal és elhízással összefüggő gyulladt állapot fokozza az ún. CGRP peptid termelését, mely fontos szerepet játszik a migrénes krízis megjelenésében. Egy másik, nemzetközi tanulmány 2019-ben megerősítette, hogy a diétázás vagy egy túlsúlycsökkentő műtét mérsékli a migrének gyakoriságát, időtartamát és intenzitását. Ugyanakkor a felesleges kilók leadásához nincsenek „csoda diéták”, hanem a hosszú távon megvalósuló, kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres fizikai aktivitás vezet el a vágyott fogyáshoz.
7. A migrén a fejben dől el
HAMIS
Egyesek azt gondolják, hogy a migrénesek „képzelt betegek”, és hogy a pozitív lelkiállapot/hozzáállás elegendő a problémától való megszabaduláshoz. Mások a foglalkozás nélküli nők betegségének vélik, vagy menekülésnek a házastársi kötelesség elől. Egykor pl. Honoré de Balzac is úgy vélekedett, hogy „a migrén egy párizsi, tétlen polgárnő hamis kifogása”. Természetesen ez nem így van, és igaz, hogy az agyban megy végbe, de a migrén kétségtelenül egy nagyon is valós neurológiai állapot. Ahogy azt az ilyenkor végzett MRI vizsgálatok is bizonyítják.
Forrás: Galenus
