A gyermek és felnőtt lakosságban végzett nemzetközi tudományos vizsgálatok arra utalnak, hogy a lakosság D- vitamin ellátottsága nem megfelelő. Számos kórkép esetében, melyeket civilizációs betegségnek is neveznek, mint szív- és érrendszeri megbetegedések, bizonyos rák típusok, allergia, de egyes autoimmun betegségek is, összefügghetnek az alacsony D-vitamin szinttel a szervezetben.
A D-vitamin és az immunrendszer
Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban – hívja fel a figyelmet dr. Polgár Marianne gyermekorvos-gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Megfelelő mennyisége szükséges, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkenti a gyulladásos folyamatokat, az oxidativ stresszt életkortól függetlenül. A T1 limfociták és ezek aktív sejtanyagai a citokinek segítik az immunrendszer egészét komplex összefüggések útján az infekciózus betegségek megelőzésében és a betegségekkel szemben kialakuló védettség kialakításában.
A D-vitamin és a légúti fertőzések
A fentiek tükrében érthetőek azok a vizsgálati eredmények, melyek azt bizonyítják, hogy a gyakori felső és alsó légúti betegségek a kisgyermekeknél főként a napfény szegény hónapokra esnek és a vírusos légcsőhurutok, a gyakori nehézlégzéssel járó csecsemőkori bronchitisek, tüdőgyulladások gyakoribbak voltak azoknál a gyermekeknél, akiknek a D-vitamin ellátottsága nem volt megfelelő. Az immunrendszer másik vonalát jelentik a Th2 limfociták és sejtanyagai által irányított kórképek, az allergiás megbetegedések. A bőrgyógyászati eltérések az atópiás dermatitis, az ekcéma, a psoriazis is napfényes hónapokban javulnak. A megfigyelések és kontrollált tudományos vizsgálatok egyaránt arra mutatnak, hogy a bőrtünetek napfény hatására rendeződnek, a napfényben szegény hónapokban kiújulnak, ami a D-vitamin szinttel is összefüggésbe hozható.
Mennyi D-vitaminra van szükségünk?
- Az allergiás betegségek között különös figyelmet kell fordítani az egyre növekvő számú csecsemőkori és gyermekkori asztma megelőzésére, aminek egyik eszközeként a megfelelő D-vitamin pótlást ajánlják.
- Az anya várandósság és szoptatás alatti megfelelő D-vitamin ellátottsága segíti a csecsemő és gyermekkori allergiás asztma kialakulásának megelőzését.
- 2012-ben számoltak be azokról a vizsgálati eredményekről, mely szerint az atópiás (allergiára hajlamos) egyén esetében már nem csak a várandósság alatt és a gyermekkorban, de felnőtt korban is gondolni kell a D-vitamin pótlására.
- A helyes táplálkozás és a szabad levegőn tartózkodás mellett, különösen a téli időszakban szükség lehet a D3-vitamin pótlására.
Annak eldöntésére, hogy kinek és milyen adagú D-vitamin szedése indokolt, orvosi vizsgálat szükséges, és a vizsgálatok eredményének függvényében lehet a D-vitamin adását elkezdeni.
Mikor ajánlott még D-vitamint szedni?
A szív és érrendszeri betegségek, elhízás esetében és 2. tipusú diabetes esetében is ajánlott a D-vitamin szint ellenőrzése és a D-vitamin szükség szerinti pótlása.
Autoimmun kórképeknél: rheumatoid arthritis és szklerózis multiplex esetében is vizsgálják a D-vitamin hiány szerepét.
Az életkorral fokozódó csontritkulásnak nevezett kórkép (osteopenia, ostoporózis) esetében a diagnózis felállításának és a kezelésnek része a D-vitamin szint meghatározása és a hiány kezelése.
