A gyógyító tevékenység akkor optimális, ha az a szervezet természetes megújuló folyamatait támogatja, azok érvényre jutását segíti.
A lelkiismeretes egészségügyi szakemberek ma is szem előtt tartják az orvoslás atyjának, Hippokratésznek 2500 éves állítását: „natura sanat, medicus curat”, azaz a természet gyógyít, az orvos gyógykezel. A gyógyító tevékenység tehát akkor optimális, ha az a szervezet természetes megújuló folyamatait (regeneráció) támogatja, azok érvényre jutását segíti.
A gyógyszerekből ezért csak annyit és annyi ideig alkalmaznak, ami a tudomány mai állása szerint, a tudományos bizonyítékok alapján szükséges.
Gyógyszer – fontos figyelni a mennyiségre
Korunkban a gyógyszerek száma hatalmas és rohamosan nő; a növekedés elsődlegesen abból adódik, hogy egy-egy már jól bevált hatóanyagból több gyártó is előállít és forgalmaz készítményeket különböző formákban: tabletta, kapszula, por oldat készítéséhez, gyermekszirup, kúp stb.
A gyógyszerek használatától viszont csak akkor várható jótékony hatás, ha azokat helyesen alkalmazzák. Döntő fontosságú az adag; az egyszerre, illetőleg egy nap alatt, számos esetben az egész élet során összesen bevett gyógyszer mennyisége. A helyes adagot meghaladó bevitel szinte mindig nem kívánatos következményekkel jár. Az ún. túlérzékenységet, allergiát kiváltó gyógyszerek esetében pedig a szokásos, a többség által általában jól tűrt adagoktól is kellemetlen, sőt súlyos, nem kívánatos tünetek alakulhatnak ki. Nincs olyan hatásos gyógyszer, amelyről azt lehet állítani, hogy mentes minden káros hatástól!
Más-más fantázianév, ugyanaz a hatóanyag
Elengedhetetlen tehát a biztonságos gyógyszeralkalmazás körülményeinek ismerete. Különösen nagy az alkalmazó felelőssége akkor, ha orvosi rendelvény nélkül, önálló döntés alapján valaki gyógyszert vesz be. Ugyanaz a hatóanyag, amint említettük, több néven is előfordul, de a hatás és az esetleges kellemetlenség ugyanaz! Különböző nevek alatti egyidejű bevétel esetén a helyes adagot könnyű túllépni. Számos hatóanyag más hatóanyagokkal keverve ún. kombinált készítmények formájában kerül a piacra. Ilyen esetekben csak a betegtájékoztató gondos elolvasása alapján tájékozódhatunk a bevett hatóanyagokról. Gyakran előfordul, hogy a betegek nem is sejtik, hogy különböző fantázianevek alatt nagyobb mennyiséget vesznek be ugyanabból a hatóanyagból. Ezért különösen veszélyes, ha a tünetek fennállása miatt gyors egymásutánban több gyógyszerkészítményt is használnak a betegek anélkül, hogy pontosan tájékozódnának azok összetételéről.
Fájdalom-, láz- és gyulladáscsökkentők – a leggyakrabban használt gyógyszerek
A fájdalom-, láz-, valamint gyulladáscsillapító hatású gyógyszerkészítmények a leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak, főképpen ezeket a szereket használják a betegek orvosi előírás nélkül rövid ideig tartó fájdalom vagy lázas betegségek kezelésére. Kis adagban általában nem okoznak problémát, azonban tudni kell, hogy nagyobb adagban, elsősorban hosszas kezelés mellett igen veszélyes mellékhatásokat okozhatnak.
Az egyes hatóanyagok kiemelkedően veszélyes, ritkán halálos kimenetelű mellékhatásai:
Gyógyszerkészítmény | Javasolt napi adag (kb. 70 kg-os felnőttnek) |
Paracetamol | 500-4000 mg/nap |
Acetylsalicylic acid (acetilszalicilsav) | 500-4000 mg |
Ibuprofen | 200-2400 mg |
(orvosi ellenőrzés nélkül a javasolt napi dózist általában 1200 mg-ban adják meg) |
Jó tudni
Paracetamol:
Lebontása a májban történik. Ha a máj működési kapacitását felülmúló mennyiség kerül a szervezetbe, akkor májkárosodás következhet be. Számos országban paracetamol túladagolás a májátültetés egyik leggyakoribb indoka. A biztonságos, maximális napi dózis 4000 mg körül van. Különösen a májkárosodott személyek, például rendszeresen közepes vagy nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztók veszélyeztetettek. Fontos tudni, hogy paracetamol és alkohol együttes fogyasztása kiemelkedően veszélyes! A májkárosodás első napján jellegzetes tünetek nincsenek, később gyengeség, rossz közérzet, májtáji fájdalom, majd súlyosabb esetben sárgaság jelentkezhetnek. Az első tünetek megjelenésekor azonnal orvoshoz kell fordulni.
Acetil-szalicilsav:
A gyomor- és bélnyálkahártyát károsítja, ún. mikrovérzéseket okoz. Gyakori a gyomorégés vagy fájdalom, emésztési zavar, ezért szokás az acetil-szalicilsav-származékokat étkezés után bevenni. Kevés és alacsony adagok általában nem okoznak komolyabb zavart. Hosszas, nagyobb dózisok alkalmazása esetén azonban erős gyomorfájdalmak és komoly vérzések is felléphetnek. Különösen veszélyeztetettek az idült gyomorpanaszokkal küszködő és fekélyes betegek. Erős tünetek fellépésekor a kezelést azonnal abba kell hagyni és orvoshoz kell fordulni.
(A gyulladás- és fájdalomcsillapító adagoknál jóval alacsonyabb dózisban, 75 mg/nap, alkalmazzák az acetil-szalicilsavat szívinfarktus veszélye esetén a vérlemezkék összecsapódásának megakadályozására. Fontos kiemelni, hogy a szívinfarktus megelőzésének klinikai haszna jóval felülmúlja a kis dózisok mellett csak nagyon ritkán fellépő mellékhatás veszélyét.)
Ibuprofen:
Az ún. nem szteroid típusú gyulladásgátlókhoz tartozik, amelyeket az acetil-szalicilsav gyomor és bélrendszeri mellékhatásainak kiküszöbölésére fejlesztettek ki. Noha ezek hasznos készítmények, különösen idült mozgásszervi betegségek tüneti kezelésére, sajnos ezek is károsítják a gyomor- és bélcsatorna nyálkahártyáját, és az acetil-szalicilsavhoz hasonló tüneteket okoznak. Az Ibuprofen aránylag kevés mellékhatást okozó gyógyszer, orvosi ellenőrzés nélkül a biztonságos adagolás felső határát napi 1200 mg-os dózisban jelölik meg.
Egyéb betegségek miatti gyógyszeres kezelés esetén a nem kívánt, esetleg veszélyes gyógyszerkölcsönhatások elkerülése végett minden esetben fontos a fájdalom-, láz- és gyulladáscsökkentők kiválasztását előzetesen gyógyszerésszel vagy orvossal megbeszélni.
dr. Soós Gyöngyvér
egyetemi docens,
Szegedi Tudományegyetem, Klinikai Gyógyszerészeti Intézet
dr. Kerpel-Fronius Sándor
egyetemi tanár,
Semmelweis Egyetem,
Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet, Budapest