I. rész: Bevezetés
Szinte nincs olyan ember, aki élete során ne szenvedne többször is a fejfájás miatt. Egy év alatt tízből nyolc embernek legalább egyszer fáj a feje, négynek olyan mértékben, hogy fájdalomcsillapítót kell bevennie. A járóbeteg-rendeléseken megforduló betegek jelentős részének a fejfájás az egyik vezető panasza.
Az iparilag fejlett országokban a civilizációs ártalmak, a zsúfoltság, a zaj, a fokozódó stressz következtében igen gyakori, és egyre szaporodik a fejfájás, egyes statisztikák szerint az emberek egyre nagyobb hányada szenved ún. fejfájásbetegségben.
A Nemzetközi Fejfájás Társaság 1988-ban készült osztályozása alapján elsődleges vagy önálló fejfájásbetegségek és másodlagos vagy tüneti fejfájások különböztethetők meg.
Mi okozhat tüneti fejfájást?
Legáltalánosabb talán a bakteriális vagy vírusfertőzésekhez, lázhoz társuló fejfájás. Okozhatja homloküreggyulladás, szembetegség, rosszul korrigált látáshiba, fogproblémák vagy az állkapocsízület elváltozása, a nyaki gerinc betegsége, de társulhat anyagcsere-betegséghez is. Lehet magas vérnyomás jele, de bármilyen irányú vérnyomás-ingadozás kiválthatja: mind az emelkedés, mind a vérnyomásesés járhat fejfájással. Számos gyógyszer mellékhatása lehet fejfájás, de az is előfordul, hogy a gyógyszer (pl. fájdalomcsillapító) elhagyása okoz fejfájást. Agyi térszűkítő folyamatok – bevérzés, tumor – tünete is lehet, ezért tartós fejfájás esetén feltétlenül szükséges a kivizsgálás. Rövid ideig tartó, de igen heves fájdalomrohamokkal jár az arcidegzsába (trigeminusneuralgia). A fejsérülést követő ún. poszttraumás fejfájás két héten belül jelentkezik és általában nyolc hét alatt megszűnik, de olykor krónikussá is válhat.
Forrás: Dr. Valló Ágnes
Részlet A fejfájásról c. kiadványból. A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni.