III. rész: Migrén
Jellegzetes tünetekkel járó, rohamokban jelentkező elsődleges fejfájás. Az egyes rohamok között a beteg panasz- és tünetmentes. Általában 25–55 éves kor között kezdődik, de előfordul korábban, már serdülő-, sőt gyerekkorban is. Ez a típus is gyakoribb nőknél. Érdekes, hogy pubertás előtt inkább a fiúk között tapasztalható, mint a lányoknál, majd serdülőkorban ez megfordul, és felnőttkorra 3:1 nő-férfi arány alakul ki. Családon belül gyakran halmozódik. A migrénre való hajlam öröklődhet.
A migrén kezelésében a fájdalomcsillapítóktól csak a közepesen erős roham megszüntetése várható. A gyógyszerkombinációk (koffeinnel, hányáscsillapítókkal) növelhetik a hatékonyságot.
A migrénes rohamok gyakorisága nagymértékben változó. Egyeseknél életük folyamán csak néhány alkalommal jelentkezik, másoknál hetente többször is. Átlagosnak a havi egy-két roham tekinthető.
A migrénes roham lefolyása időben négy részre bontható
1. A betegek egy része előre megérzi a rohamot: a megelőző órákban gyengeség, fáradtság, levertség, vagy éppen ellenkezőleg, feldobott izgatottság jelentkezik, de vannak betegek, akik onnan tudják a roham közeledtét, hogy erősen megkívánnak valamilyen – rendszerint éppen elérhetetlen – ételt.
2. Ezt követi az ún. „aura”: villogó pontok, cikcakk- vonalak, a látótér fokozatos elsötétedése, kiesése stb. Néha az is előfordul, hogy furcsa szagokat érez a beteg. Ritkábban érzészavar, zsibbadás, vagy átmeneti izomgyengeség is előfordul. A tünetek percek alatt alakulnak ki, és nem tartanak egy óránál tovább.
3. Ezután következik a féloldali, szinte elviselhetetlen lüktető fejfájás. A beteget minden zavarja, a fény, a legkisebb zajok is fokozzák panaszait, fizikai aktivitásra pedig a legtöbb beteg képtelen. Ezért a migrénes gyakran besötétített szobában fekszik, és várja az enyhülést.
4. A roham – mely kezelés nélkül 4–72 óráig tarthat – végül általában viszonylag hirtelen, hányás kíséretében múlik el. A fájdalom megszűnése után még egy-két napig fáradtságérzés, koncentrációs zavar maradhat vissza.
A roham kialakulásának pontos mechanizmusa nem ismert. Annyi bizonyos, hogy a migrénes roham ér eredetű: kezdetben – az aura során – az agyi erek görcsösen összehúzódnak, főleg a nyakszirti területen, szerotonin, majd P-anyag-felszabadulás észlelhető, később az erek kitágulnak, áteresztőképességük fokozódik, és a kiáramló plazma ingerli a fájdalomérző receptorokat. A legújabb vizsgálatok egyes agyi magvak (locus caeruleus és raphemagvak) fokozott aktivitását is kimutatták, és egy ún. „migréngenerátor” lehetőségét vetik fel.
Az alkalmanként jelentkező fejfájás jól befolyásolható fájdalomcsillapítókkal, amit célszerű jó nagy adag folyadékkal bevenni. A gyakoribb krónikus forma kezelése azonban igen nehéz feladat, ilyenkor a fejfájós napok száma több a havi 15 napnál. A túlzott fájdalomcsillapító-szedés megelőzése érdekében – különösen tenziós típusú fejfájás esetén – a gyógyszeres kezelést érdemes fizioterápiával, masszázzsal, nyaki tornával kiegészíteni. A relaxáció, autogén tréning gyakran szintén igen jó hatású lehet.
A rohamot számos tényező provokálhatja. Ilyen lehet az időjárás- változás, az alkohol (különösen a vörösbor), egyes ételek (csokoládé, érett sajt, eper, citrusfélék, egyes tartósítószerek), a menstruáció, a kialvatlanság, a fizikai vagy pszichés stressz.
Forrás: Dr. Valló Ágnes
A cikk második részét a tüneti, az önálló és a tenziós fejfájásról
ide kattintva tudja elolvasni.
Részlet A fejfájásról c. kiadványból.
A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni.