Hála a fogászati szakma kiválóságainak és az innovatív fejlesztési ötleteknek, ma már a teljes fogatlansággal járó protézisviselés nem az éjszakai pohárban áztatott fogsorokról és a napi többszöri ragasztgatásról szól, hanem arról, hogy hogyan lehet szinte 100%-ban visszaadni a teljes fogatlanságban szenvedők eredeti rágóképességét, a fogsor stabilitását.
A fogatlanság egészségügyi következményeiről és a megoldási lehetőségekről kérdeztük Dr. Szabó Lászlót, a Fixfogsor Rendelők igazgatóját.
Csak minden 5. magyarnak van meg az összes foga. Az Európai Uniós átlag 41%!
Egy 4600 magyart bevonó kutatás szerint a 45 év feletti lakosság 64%-a nem rendelkezik egy természetes foggal sem. A teljesen fogatlanok 38.7%-a 75 év feletti. Az utóbbi 30 év adatait vizsgálva viszont az derül ki, hogy a legnagyobb mértékű növekedést a teljes fogvesztés tekintetében a 35-44 év közötti korosztály szenvedte el, ez alatt az idő alatt hatszorozódott a számuk.
65 éven felüliek fogatlanságának az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint 25% alatt kellene lennie, míg ez Magyarországon 50% feletti. A megállapítás szerint a lakosság általában nem fordított elegendő figyelmet a fogápolásra, szájhigiénére. A korábbi teljes ingyenes ellátás torz értékrendet hozott létre, nem vált értékké a fogazat megőrzése.
A fentiek alapján is látszik, hogy a magyar lakosság óriási mértékben érintett a teljes fogatlanság megoldásában. Az elveszített fogak műfogsorral történő pótlása csupán az érem egyik oldala. A másik megoldandó feladat, hogy a műfogsor megfelelő stabilitását biztosítani kell. Erre a fogsorragasztók jelenthetnek egyfajta alternatívát, de aki stabil, hosszan tartó megoldást szeretne, azok számára elérhetővé váltak már a különféle fogsorrögzítési technikák is.
Mielőtt ezeket az eljárásokat részletesen bemutatnánk, vizsgáljuk meg, hogy milyen következményekkel kell számolnunk fogazatunk elvesztésekor.
„A fogatlanság nagyon súlyos elváltozásokat okozhat a szájban!”-tudtuk meg Dr. Szabó Lászlótól.
A modernkori konyhatechnikák lehetővé tették, hogy akár a teljes fogatlanságban szenvedő emberek is tudjanak komfortosan táplálkozni. Viszont az étel megőrlésében, felaprításában óriási szerep jut a fogazatnak és annak, hogy ez a fogazat mennyire stabil. Ha valaki teljes fogatlanságban szenved és nem pótoltatja, akkor ennek következményei lesznek. A nyelv tevékenysége fokozódik és izomzata megerősödik, a rágóizmok aktivitása viszont gyengül, így a falatképzés minősége jelentősen romlik a szájban.
Van összefüggés a fogsorproblémák és elhízás között?
A műfogsor tulajdonosai sokszor előnyben részesítik a könnyen rágható és aprítható ételeket, melyek elsősorban szénhidrátban és zsírokban gazdagok. Ez különösen azokra jellemző, akik nem rögzíttették valamilyen eljárással (ragasztás vagy implantátumos rögzítés) a fogsorukat a szájban és az könnyen kibillen a helyéről a rágás folyamán. Jellemző az ételek túlfőzése is, mely rontja az étel minőségét. A nem megfelelő összetételű táplálék elhízáshoz, vitamin és ásványianyag-hiányos állapotokhoz vezethet.
Beszéd közben kiesik a fogsor, mit tegyek?
A műfogsort viselőknek számolniuk kell azzal, hogy a fogsor a legváratlanabb helyzetekben eshet ki a szájukból még a fogsorrögzítő ragasztók ellenére is. Nem beszélve a napi többszöri ragasztásról.
Azoknál, akik aktív társasági életet élnek felmerült az igény a megfelelően stabilizált műfogsor iránt. Ennek köszönhetően fejlesztették ki a különféle fogászati műfogsor-stabilizálási módszereket. Ugyanakkor sajnos nem minden társadalmi réteg igényli vagy ismeri a végleges megoldásokat a mozgó műfogsor problémájának megoldására.
A stabilizálatlan műfogsor ront a beszéden?
A nem megfelelően stabilizált műfogsornak hatása van a hangképzésre is. Hatására a természetes beszédsebesség csökken, hiszen kialakul a fogsor esetleges kiesésének vagy megbillenésének tudata, mely bizonytalanná teszi a beszédet.
A fogatlanság az öregedés jele?
A fogatlanság következtében az arc beesetté, ráncossá válik. Ehhez hozzájönnek még az időskori elváltozások. Megfelelő fogpótlással és annak megfelelő rögzítésével ezek a tünetek jelentős mértékben csökkenthetők.
Gyakran tapasztalható, hogy a műfogsorproblémákban szenvedők beilleszkedési nehézségekkel is küzdenek. A műfogsor viselését sokan az öregség jelének tekintik, és úgy gondolják, hogy mindenki észre fogja venni, hogy protézist visel. Ezt sokan szégyenként élik meg. Ma már olyan kiváló minőségű fogsorok készülnek és olyan stabilizálási eljárások vannak, melyek alkalmazásával teljes életet élhet annak használója anélkül, hogy a környezet észrevenné, hogy műfogsort visel.
Milyen módszerek vannak még a protézisrögzítési eljáráson kívül, mellyel helyreállítható a stabil rágóképesség? Erre a kérdésre adunk választ cikksorozatunk következő részében.
