A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.
Dr. Ujházi László
MGYK vármegyei elnök
Hajdú-Bihar vármegye
A betegek iránti alázat
Nekem mindig az az első gondolatom a hozzánk betérő betegekkel kapcsolatban, hogy megköszönjem a bizalmat, amellyel hozzánk fordulnak. Ezt megbecsülve tudunk tovább építkezni és dolgozni velük együtt a betegjólétért. Amit mindenképpen fontosnak, a magam és a kollégáim számára is követendő példának tartok, hogy ez a hivatás csak akkor tud igazából működni, ha a betegek iránti alázatról szól. Meggyőződésem, hogy az, akinél nem belülről fakadó ez a fajta hozzáállás, az nem is tud igazából kiteljesedni ebben a hivatásban, mert ez esetben a lényegi összetevő hiányzik.
Mindez azért fontos, mert ez az alapja annak a bizalomnak, melyre szüksége van a betegnek az állapotával kapcsolatos és a gyógyulása szempontjából fontos információk megosztásához. Ennek nyomán megvalósul a gyógyszerész-beteg együttműködés, melynek eredményeként vélhetően a legoptimálisabb módon kerülnek felhasználásra a számára rendelt, vagy kollégáink által ajánlott gyógyszerek, étrend-kiegészítők.
Minél idősebb lesz az ember, annál inkább látja, és képes átérezni, hogy az a fajta kiszolgáltatottság nagyon is valós, ami megfogalmazódik a betegek részéről, és egyre komolyabbá válik az igény a problémáik megoldására.
A fent említett bizalom azért is fontos, mert ennek birtokában tudjuk a beteget megfelelőképpen segíteni, meggyőzni és terelgetni
az egészségügyi ellátórendszer útvesztőiben. Számos esetben előfordul, hogy a beteg és a gyógyszerész között fennálló bizalmi kapcsolat, a problémákról folytatott diskurzus végén sor kerül egy vérnyomás- és/vagy vércukormérésre. A mért eredmény birtokában és a kollégák hiteles tájékoztatása már kellően felvértezi a beteget, hogy elmenjen a háziorvoshoz, és onnan esetleg tovább. Mindezekre nem kerül sor, ha nincs meg a gyógyszerész kolléga hitele és a vele szemben fennálló bizalom! Ezeknek köszönhetően viszont bekerül a beteg az ellátórendszer megfelelő szintjére, és vélhetően megfelelő terápiában részesül! Ilyen és ehhez hasonló esetek mindennap előfordulnak, melyek nyomán bizton állíthatom, hogy fontos és egyre fontosabb szereplői vagyunk az egészségügynek.
Szót kell ejtenünk arról is, hogy a mai gyógyszerkincs hatalmas. A vényköteles gyógyszerek mellett nagyon sok vény nélkül kapható hatóanyag áll rendelkezésre. Ez nem volt mindig így. Ma azonban ez a soha nem látott méretű paletta lehetőséget ad a kollégák kezébe ahhoz, hogy érdemben tudjunk gyógyítani és a szükséges terápiát időben megkezdeni. Sok esetben tehermentesítve ezáltal az egészségügy többi szereplőjét, de mindenekelőtt egészséget nyerve a betegnek. Ez a nagyobb gyógyszerkincs nagyobb felelősséggel is jár, és nem nélkülözheti azt, hogy kollégáinknak nyitottnak kell lenniük mindenfajta szakmai újdonságra és arra, hogy a mi hivatásunk az „élethosszig tartó tanulás” nélkül, a kellő színvonalon nem gyakorolható.
Az alázat tehát bizalmat eredményez, mely szükséges a megfelelően kialakított terápiához, és így a kívánt gyógyuláshoz. Ez a hosszú távú gyógyszerész-beteg kapcsolat kulcsa, ahol a családorvosláshoz hasonlóan a családi gyógyszerészet keretein belül a hozzánk visszatérő családok minden tagját, és nem csak a betegséget kezeljük. Én ebben hiszek.
A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2024. június
