A COVID-19 járvány előtérbe helyezte a kézmosás jelentőségét, ami arra késztethet bennünket, hogy több figyelmet fordítsunk mindennapi testi higiéniánkra is. A rendszeres tisztálkodás módja az egészségünkkel kapcsolatos szempontok, aggályok mellett ökológiai megfontolásokat is felvethet. Íme egy áttekintés ezen elgondolások helyességéről, amerikai tendenciákról, mosakodási jó tanácsok kíséretében.
„Kevesebbet mosakodjon!” – ez az új vezérmotívum az Atlanti-óceánon túl egyes „aktivisták” részéről. Motivációk mind ökológiai (kevesebb vizet és személyi higiéniai terméket használjunk), mind egészségügyi szempontúak lehetnek. A „mozgalmat” különböző amerikai bőrgyógyászok is támogatják, akik azt az oldalt emelik ki, hogy a túlzásba vitt rendszeres mosdás megváltoztatja a bőr állapotát, és elősegíti pl. az ekcémát, a bőr kiszáradását vagy a pattanások megjelenését.
Egyesek még messzebb mennek, mint pl. egy amerikai orvos-újságíró, aki kizárólag a kézmosást tartja betartandónak a napi tisztálkodáson belül. Mivel az alapos, rendszeres szappanos kézmosás nélkül sok bacilust szállítunk, amelyek potenciálisan betegséghordozók. Ez ugyan igaz, de nem szabad szélsőségekbe esni – mondják a a „mozgalmat” ellenző bőrgyógyászok.
Ugyan a mániákus tisztálkodás sem helyes, de pl. az „aktivisták” azon véleménye, hogy jobbat tesz az egészségünknek, ha abbahagyjuk a rendszeres zuhanyozást, természetesen téves. Nyilvánvaló, hogy a mosakodás a kulcsa a bőrünkön megtapadt por, szennyező anyagok, az elhalt bőr vagy a faggyúfelesleg eltávolításának. E gyengéd hámlasztás nélkül a pórusok eltömődhetnek, ami elősegíti a mikrociszták, pattanások és sok más bakteriális vagy gombás fertőzés kialakulását.
A megoldás? Mosakodjunk úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk a bőr különböző rétegeinek megóvását. Ilyen a hidrolipid filmréteg, mely védi a bőrt a kiszáradástól, illetve a szaruréteg, (stratum corneum), mely a hámon belül legfelül fizikai védőrétegként szolgál az olyan külső agresszív behatások ellen (pl. a hideg levegő). Védi továbbá a bőr mikrobiótáját, ezeket a „jó mikrobákat”, amelyek megakadályozzák, hogy a kórokozó baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok megfertőzzenek bennünket.
Két újabb trend és a helyes gyakorlat egybevetése, továbbá tisztálkodási jó tanácsok 5 pontban:
1. Napi mosakodás, ha „ellenség” a zuhanyozás
Ellentétben azzal, amit az amerikai „zuhanyellenes aktivisták” állítanak, a zuhanyozás még napi két alkalommal sem károsítja a bőrt, ha betartunk néhány egyszerű, főként a bőrünk minőségével kapcsolatos szabályt. De ha netán ökológiai szempontok, a vízfogyasztás csökkentése miatt valaki mégis a zuhanyozások számának korlátozása mellett dönt, a test bizonyos területeit (intim testrészek, hónalj, arc, láb, törzs) érintő, naponta történő mosakodás nem mellőzhető.
2. Tisztálkodás körültekintően
Egy másik trend az Atlanti-óceánon túlról, a környezetvédelem érdekében, azt szorgalmazza, hogy ne használjunk szappant és sampont sem. („no soap, no poo”). Csodák azonban nincsenek: a víz önmagában nem elegendő a mosakodáshoz, viszont a tisztálkodási szerek helyes megválasztására figyelnünk kell. Döntsünk egyszerű termékek mellett, a lehető legkevesebb összetevővel, és ideális esetben hozzáadott illatanyag nélkül.
A szappanok közül azokat válasszuk, amelyek figyelembe veszik a bőr pH értékét: ne legyenek bennük pl. gyümölcssavak vagy egyéb hatóanyagok, illóolajok, amelyek irritálják a bőrt. Amellett kerüljük a túl meleg vizet, amely feloldja a bőr védelmére szolgáló, hidrolipid filmréteget, és elősegíti a bőr kiszáradását. Szükség esetén kenjük be a legszárazabb testrészeken a bőrt hidratáló tejjel. Ha a városi víz túl kemény, a vízlágyító felszerelése jó lehetőség a vízminőség javítására.
3. Naponta cserélendő mosdókesztyűk
Az arc tisztításához kerüljük a mosdókesztyűt. A kéz a leglágyabb és leghatékonyabb eszköz! A test többi részére használhatunk mosdókesztyűt, azzal a feltétellel, hogy mindennap cseréljük, különben az a mikrobák melegágya lesz. A mosakodó- és masszázsszivacsok, fürdőrózsák, masszázskesztyűk, fürdőszivacsok hasonlóképpen cserélendők, mert a baktériumok a szinte állandó nedvesség miatt előszeretettel megtelepednek rajtuk.
4. A tisztálkodásnál kiemelendő zónák
A lábunk számára a (víztakarékos) kádfürdő vitathatatlan előnyökkel jár, mert általában ügyelünk arra, hogy a legkisebb lábujjunkat is megtisztítsuk a szappannal. De zuhanyozás közben gyakran megfeledkezünk a megmosásáról, hiszen úgyis vízben állunk. Márpedig a lábunk érintkezik talán a leginkább a szennyeződésekkel, és a naponta történő lábmosás elengedhetetlen. Előfordulhat még, hogy nem fordítunk külön figyelmet más zónákra sem, pedig fontos lenne. Ilyen pl. a hónalj, mely kellemetlen szagok forrása lehet a karok alatt keletkező verejtékben elszaporodó baktériumok lebomlása miatt. De nőknél az areola (mellbimbó–udvar), a mellek alatti bőrterület vagy a köldök szintén gyakran kimarad a napi szappanos mosásból, pedig ezeken a területeken is felgyülemlik az izzadság.
5. Kímélő tisztálkodási szerek előnyben
Mindannyian tapasztaltuk már, hogy amikor pl. „zsíros hajra való” vagy „korpásodás elleni” sampont veszünk, illetve az arc bőrének javítását célzó „speciális” krémet használunk, az ellenkező eredményt is elérhetjük: zsírosabb lesz a haj, reaktívabb, érzékenyebb a bőr. Valószínűleg nem megfelelő, esetleg irritáló terméket választottunk. Ezért törekednünk kell a kímélő, agresszív hatóanyagoktól mentes készítményekre, minden higiénés termék esetében. Vonatkozik ez pl. a szájüreg ápolására is, amelyet, speciális esetek kivételével, nem kell pl. naponta szájvízzel fertőtleníteni.
Ami a mosakodást illeti a nemi szervek esetében: azok a bőrhöz hasonlóan védő mikrobiotával rendelkeznek, amit nem szabad megsérteni olyan agresszív módokon, mint pl. az intimzuhany. Elegendő naponta a külső nemi szerveket megtisztítatni, illetve az intim tisztálkodáshoz a gyógyszertárakban kapható lágy és hidratáló termékeket használni. Elterjedőben vannak még a probiotikumokkal dúsított intim higiéniai termékek (probiotikus intim krémek, mosakodók, gélek stb.), ezek is ajánlhatók.
Óvakodjunk azonban a „gyógynövényes, hüvelyi gőzölés” elnevezésű amerikai eredetű kezeléstől, mely káros lehet, megzavarhatja többek közt az intim mikroflóra egyensúlyát.
Egy külön jó tanács: A hidroalkoholos kézfertőtlenítő géleket mértékkel használjuk
A megfelelő kézhigiéné fenntartása érdekében továbbra is a tiszta víz alatti, alapos szappanos kézmosás a legjobb megoldás. A hidroalkoholos gélek nagyon szárítják a bőrt, ezért csak mértékkel, speciális esetekben (pl. víz hiányában) használjuk őket, majd alkalmazzunk bőrtápláló kézkrémet. Amellett ezt a fajta gélt nem szabad más testterületeken felhasználni. Pl. a nemi szervek esetében elpusztítja a természetes hüvelyflórát, és elősegítheti a bakteriális vaginózis nevű hüvelyfertőzés megjelenését.
Forrás: Galenus
