A görögdinnye ellentmondásos növény: meglepő módon a tökfélék családjához tartozik, testvérei az uborka, a cukkini és a – méretben hozzá közelebb álló – tök. Családjában tehát szinte csak zöldségek vannak, a görögdinnyét mégis gyümölcsnek hívjuk.
Továbbá a nevéhez nincs köze sem a görgésnek, sem a görögöknek. A görögdinnye szezonja hagyományosan július elejétől szeptember elejéig tart, de a későn érő típusoknak köszönhetően az ősz első hónapjában is élvezhetjük az ízét. Formára gömbölyű vagy hosszúkás, a hagyományos zöld vagy csíkos héjú fajták mellett vannak sárga héjú és sárga húsú görögdinnyék is. Kevesen tudják, hogy a rózsaszínű dinnyebél már édesre érett lehet, s az élénkpiros szemcsés belső nem mindig jelzi a túlérettséget.
Korábban a nagy (8–10, 8–12 kg átlagtömegű, megnyúlt gömb alakú) termésű szabadföldi fajták voltak divatosak, az 1960-as évektől azokban a kisebb terméseket (4–6 kg átlagtöme gűek) kedveljük. A fogyasztói igények kielégítésére mag nélküli fajtákat is nemesítettek.
Hogyan fogyasztható?
A dinnye minden része felhasználható. A görögdinnye húsát – a sárgadinnyéhez hasonlóan – általában lehűtve, felkockázva, nyersen kínáljuk. Készíthetünk belőle turmixot és jéghideg levest, dinnyés gazpachót. Bóléba szintén kiváló, főleg, ha a gyümölcsbe – darabolás előtt – injekciós tűvel óvatosan rumot vagy vodkát juttatunk.
Készülhet belőle fagylalt és sorbet, illik hozzá a málna és a vanília, de mascarponéval és túróval is párosítható. Salátába fetasajttal, lilahagymával, uborkával kombinálva különleges, sőt még a tenger gyümölcseihez is adhatjuk. Egyes kultúrákban a dinnyehéjnak van nagy kultusza. A kínaiak a héját zöldségként wokban sütik meg fokhagymával, újhagymával, de ragut is készítenek belőle.
Savanyítani is szokták a dinnyehéjat, vagy cukorszirupban tartósítják, hogy télen süteményekhez adják. A dinnyemag zsírban és fehérjében gazdag: szárítás, sütés és fűszerezés után rágcsálnivaló nyerhető belőle. A dinynyemag teaként vese- és cukorbetegeknek segíthet, de van, ahol olajat is sajtolnak belőle. A múlt század végén divat volt az egész dinnye tartósítása, faládában, szitált hamu alatt tárolták a nyáron leszedett dinnyét, akár kora tavaszig.
Mit tartalmaz?
100 g-ja mindössze 29 kcal (122 kJ) energiát szolgáltat, cukortartalma 6,5 g. Vitamintartalma nem számottevő, elsősorban kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor található benne. A görögdinnyék rosttartalmáról nincs adatunk. Táplálkozási értéke a könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő, valamint vízhajtó hatásában rejlik.
Nem elhanyagolható a benne lévő víztartalom sem (90-95%), fogyasztásával a szervezetbe jutó víz a veseműködést előnyösen befolyásolja. Régebben vizelethajtó tulajdonsága miatt gyógynövényként is emlegették. Máj- és vesebetegeknek tisztító hatása miatt szintén előnyös lehet a fogyasztása. A parlagfűre érzékenyek legyenek óvatosak, mivel a dinnye fogyasztása keresztallergiát okozhat.
Kovács Ildikó
élelmiszermérnök
A cikk a Patika Magazinban jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
