Általában ők kérik, sírnak érte a (webes) játékboltban, vagy mi találjuk ki, és van, amelyik a család többi tagjának az ötlete… Játékok, amelyek az év végén megtöltik a gyerekszobát. Később nehezen emlékszünk rájuk? Valószínűleg a gyermekek is…
Ha nálunk is évről évre ez a helyzet, a karácsonyi vásárlási időszak közepette álljunk meg egy pillanatra, hogy számba vegyük e játék-bőségnek a hatásait gyermekeinkre. És amennyiben hasznosnak gondoljuk, tanácsos megkeresnünk a módját, hogy határt szabjunk a lehetőségeknek. Íme a pszichológusok tanácsai hozzá.
Karácsony ünnepének része az ajándékozás: a csomagok kézről kézre járnak, sóhajok keveredhetnek igazi örömujjongással – kicsiknek és nagyoknak öröm adni és kapni ebben az év végi időszakban. Hagyomány, amelytől nem térünk el, bármilyen, megváltozott világban élünk is. Külön probléma, hogy mit vegyünk a gyereknek: ha tudjuk, ha nem, hogy az általunk vett ajándékra vágyott-e, végül izgatottan várjuk a reakcióját. És persze kíváncsiak vagyunk arra is, hogy nem vittük-e túlzásba az ajándékozást…
Ami vásárlásra késztet
De miért van rajtunk ilyen „nyomás” pl. a Jézuskának írt levél, vagy a játékkatalógusok láttán, a boltok polcai és kirakatai előtt, főleg, ha velünk van a gyerek? Aki sokszor már a webáruházak játékkínálatát is tanulmányozza… És a végén úgy látjuk, túl sok ajándék került neki a karácsonyfa alá.
A pszichológusok szerint a szülőknek gyakran bűntudatuk van, mert időhiányban szenvednek, és úgy vélik, nem foglalkoznak eleget a gyerekükkel. Emiatt rossz apának/anyának tartják magukat, és a túlzásba vitt ajándékozással próbálják az ebből adódó hiányérzetüket megszüntetni. Tudatosan vagy öntudatlanul, de igényük van arra, hogy vásárlással „igazolják” szeretetüket. Közben az az érzés is ott rejtőzködik bennük, hogy ha a gyermeknek nincs meg mindene, amire vágyik, akkor nem fogja elhinni, hogy mennyire szeretik a szülők.
Eközben a gyermek maga is „szociális nyomásnak” van kitéve (pl. amikor a barátai vagy mások a környezetében megkérdezik, mit kapott ajándékba a szüleitől), és a játékreklámok is hatnak rá. Nehéz tehát megtalálni a középutat, és minden fajta igényt kielégíteni – tiszteletben tartva anyagi lehetőségeinket.
Amikor a gyermek „elvész” az ajándékok közt
A legfiatalabbak óhatatlanul korlátlan vágyait nem lehet, és nem is szabad kielégíteni.– mondják a pszichológusok. Hiszen az öröm megköveteli a vágy fenntartását. Amikor azonnal teljesítjük a gyermek kívánságait, a vágy elmúlik – magyarázzák a szakemberek. A gyermekeknek is meg kell tapasztalniuk a korlátaikat, közben fokozatosan megtanulva, hogyan kezeljék érzelmeiket. A csalódás előnyükre fog válni, a legtöbbször konstruktív lesz számukra.
Ha engedünk annak a kísértésnek, hogy azonnal mindent megadjunk a gyermeknek, amire vágyik, az kiábrándító hatásokat eredményezhet. A túl sok ajándék láttán a gyermek nem tudja, merre induljon, tanácstalan, és végül nem is tud az új játékokkal igazán játszani. Amellett, szélsőséges esetekben azt gondolja, hogy ő hozza a karácsonyt az életünkbe, szerinte minden neki köszönhető – vélik a szakemberek.
Amikor tehát a kisgyermeket elveszettnek látjuk a karácsonyfa előtt, anélkül, hogy tudná, mit tegyen, valószínűleg felesleges ajándékokat kapott. A jelenség az ajándékokkal zsúfolt, feldíszített szobában minden évben megismétlődhet: a túl sok választási lehetőség előtt álló gyermek végül nem tud dönteni.
Ezért, ha úgy véljük, hogy idén kevesebb csomag lenne kívánatos a fa alatt, akkor azt előre jelezzük az egész családnak.
Neheztelések feloldása
Amikor azonban határt szabunk az ajándékozás mértékét illetően, sokszor az idősebbek és a fiatalabbak bosszankodásának, neheztelésének is kitesszük magunkat – az ünnep kellős közepén! Ismert karácsonyi jelenet: az idősebb családtag azt morogja magában, hogy az ő idejében elég volt egy narancs karácsonyra, míg a legfiatalabb duzzog, mert kevesebb ajándékot kapott, mint az unokatestvére.
Az utóbbi esetben, ha lehetséges, vonuljunk félre a gyermekkel – tanácsolják a pszichológusok – és próbáljuk megbeszélni vele, miért érez így. Mondjuk el véleményünket is, pl. „úgy látom, csalódott vagy „, „úgy tűnik számomra, hogy inkább egy másik játékot szerettél volna.” Az empátia gyakran feloldja a nehéz helyzeteket, különösen, ha megoldásokat keresünk, pl. hogy a vágyott ajándékot kérheti a születésnapjára, de spórolhat is rá, és akkor beszállhat az ajándék árába.
Maradjunk nyitottak, de határozottak, majd lehetőleg koncentráljunk ismét a kapott ajándékokra. Ezáltal segítjük gyermekünkkel megértetni, hogy nem lehet meg egyszerre mindene, amire vágyik. Egyúttal tudatosítsuk benne azt is, hogy a kapott játékokkal nem mérhető az iránta érzett szeretet, és így a konfliktusok lecsendesednek.
Tippek az ésszerű ajándékozáshoz
A pszichológusok szerint a családtagok az ünnepek előtt tippeket adhatnának egymásnak a túlzott ajándék-bőség, a felesleges ajándékok elkerülése érdekében. Pl. a szülők megbeszélhetnék, hogy olyan „szabályokat” állítsanak fel (javaslatokkal élve), mint pl. milyen legyen az ajándékok maximális száma vagy fajtája (különösen különválás és ezért kettős karácsony esetén). Tehetik ezt megosztva a nagyszülőkkel, nagybácsikkal és nagynénikkel is.
Az is hasznos ötlet, amely a karácsonykor távol lévő családtagoknak, akik gyakran hajlamosak „kompenzálni” a távolságot többlet játékokkal, kevesebb ajándékot javaslunk, és inkább több, egymással megosztott ünnepi pillanatot ajánlunk a személyes találkozást pótló eszközökön, pl. Skype-on
Ami pedig a gyermekünk által előzetesen összeállított listát illeti a kért ajándékokról, 6-8 éves kortól kezdve megkérhetjük őt, hogy inkább válasszon egyetlen nagy ajándékot, ami a legfontosabb lenne a számára. Ily módon gondolkodásra késztetjük az igényeiről, hogy rájöjjön, a dolgok nem egyforma jelentőségűek számára az életben” – mondják a pszichológusok.
Érdekes próbálkozás lehet az is, ha hagyjuk a kisgyermeket elrévedni. Kérdezzük meg pl. „Biztos, hogy piros autót szeretnél, nem más színűt? Távirányítósat vagy másfélét? Mekkorát? ” Majd gondolkodik rajta, elképzeli, kreatív lesz – és talán újabb játékot választ.
Kevesebb játék, több kreativitás
Egy amerikai egyetemnek a foglalkozás terápia területén dolgozó kutatói nemrégiben érdekes kísérletet végeztek. Két menetben játékokat kínáltak 36 kisgyereknek, egyenként négy, majd tizenhat játékkal. Az eredményről szóló tanulmány készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a kisgyermekek jobban összpontosítottak és kreatívabbak voltak, amikor kevesebb játékot kaptak a kezükbe.
Forrás: Galenus
