Egy marslakóval élek egy fedél alatt? Ez a kérdés merülhet fel bennünk, ahányszor csak tapasztaljuk, mennyire különbözik tőlünk a partnerünk gondolkodásmódja, egész életszemlélete. Tudjuk, nem csak velünk nehéz – velük sem könnyű együtt élni, vagy akár szerelmi kapcsolatot fenntartani. Ha ön is gyakran érez hasonlóképpen, olvassa el az alábbi, férfiakra vonatkozó „használati utasítást”.
Bár férfiak és nők napjainkban Európában és az Egyesült Államokban elméletileg már egyenjogúak, azért számos elvárás tekintetében távolról sem azonosak. Különösen igaz ez az szerelemre.
A különbözőségek természetesen akkor bukkannak elő, amikor a legkevésbé várnánk. Ezen a ponton kérdezi meg az ember lánya magától, vajon milyen bolygóról is származhat a kedvese…
Nők és férfiak különböző világa
A különbözőség genetikai és hormonális jellegű, ami az evolúció során alakult ki így. A barlangban élő, a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató embert csak a saját és hozzátartozói túlélése foglalkoztatta. Találékonyságára, leleményességére kellett hagyatkoznia, hogy ne tévedjen el a vadonban, megfigyelje a természet rendjét, és megszerezze a napi táplálékot magának és családjának, mialatt erejére is szüksége volt. Ezalatt a nő „otthon” volt az ivadékokkal.
A későbbi korokban is folytatódott a munka és életvitel nemek szerinti felosztása: az asszony vezette a háztartást, és várta otthon a férfit, aki gondoskodott róla és gyermekeiről, megóvva őket a veszélyektől. És ezek a tényezők, bármilyen furcsa, a mai napig meghatározzák a férfi és a nő eltérő magatartásformáját. És ne feledkezzünk meg a nevelésről. Leányok és fiúk eltérő világban nőnek fel. A külvilág által nyújtott definíciók különbözősége ami már akkor kezdődik, amikor a kislány-csecsemő rózsaszínben „csinosabb”, a kisfiú-bébi pedig kékben „fiúsabb”. És ez a szemlélet tovább él, ahogy a kisgyermek felcseperedik: környezete nemétől függően viselkedik vele.
Mit akar a nő, és mit akar a férfi?
Egy, öt nyugat-európai országban végzett kutatás során a férfiak és a nők egy reprezentatív csoportjának le kellett írnia, milyen az az ideális személy, amelyikhez ők hasonlítani szeretnének. Íme a szavak, amelyeket a leírásban a leggyakrabban használtak:
| FÉRFI | NŐ |
| merészség | barátság |
| versenyszellem | nagylelkűség |
| tekintély | szimpátia |
| csodálat | vonzerő |
| gyakorlottság | találkozások |
| presztízs | szerelem |
| hatalom | kapcsolatok |
| birtoklás | másoknak adni |
Úgy véljük, a felsorolás magáért beszél…
Külön szótár helyett józan ész és némi figyelem szükségeltetik…
Kevés kivételtől eltekintve a férfi beszéde tömör, informatív és a hasznosságot célozza. Már fiatal kortól kezdve a fiúk azért beszélnek, hogy cselekedjenek.
Az általános nézettel szemben, a férfiak nem szenvednek „krónikus kommunikáció-képtelenségben”! Egy kutató szerint éppolyan fecsegők, mint a nők, de nem azonos körülmények között: a nőknek ehhez intimitásra van szükségük, míg a férfiak szívesebben beszélnek nyilvánosan.
Számos férfi akkor érzi jól magát, ha az ő szándéka nem befolyásol másokat. Végül ezért marad néma. Nincs tehát semmi meglepő abban, hogy az ő társalgásuk gyakran magvas mondanivalóból és hümmögésekből áll. „Igen?” „Aha” – halljuk oly sokszor tőlük. Nem érdemes tehát elvárni, hogy partnerük élethossziglan „barátnőjük” is lesz. Tegyenek fel inkább a férfinak egyszerű kérdéseket, és térjenek rá konkrét tárgykörre. Azt mondják, a kapcsolat kezdeti időszakában mást se tettek, csak romantikus kávéházakban összebújva beszélgettek egymással? Mindez nem valószínűtlen, de érdemes elgondolkodni, időközben mit is pipálhatott ki partnere a fenti listáról, ha ezek a meghitt beszélgetések már csak az ön emlékeiben élnek…
Csak a felére hallgat oda, ha beszélek hozzá…
Egy tanács a nőnek: fontos, hogy a beszélgetésre válassza ki a megfelelő időpontot! Ha a férfi televíziót néz, olvassa az újságját, nem kell szóba hozni neki például az ebédet az anyósnál. Az információ nem jut el hozzá. A férfiak nem szeretnek vagy tudnak kétfelé figyelni. De valljuk be ugyanakkor, hogy például a szezon végi kiárusításról szóló mondókánkra elég fél füllel is figyelni…
Érlelődik a csend, ha valami baja van
Amikor egy férfi nehéz időszakát éli meg, visszavonul, önmagába fordul, hogy újból erőt és önbizalmat merítsen. Szemben a nőkkel, akik már gyerekkoruk óta azért beszélnek, hogy megosszák tapasztalataikat, élményeiket, érzéseiket.
A férfiaknak nem szokásuk, hogy sűrűn kifejezzék érzelmeiket. Csak a harag „engedélyezett” náluk, mert azt férfiasnak tartják. Viszont többet kommunikálnak gesztusokkal, testtartással. Ami végül is kapóra jön a nőknek, akik nagyon szeretnek beszélni, de annál kevésé fogékonyak a finom, gesztusbeli különbségek, testjelek megfigyelésére. Közelítsen az ő „nyelvezetéhez”. Tanulja meg szavak nélkül is értékelni partnere szellemi és pszichés állapotát, mérje fel hangulatát – „egy szó nélkül”…
Soha nem mondja „csak úgy”: szeretlek
Nincsenek egyforma elvárások a férfiak és a nők részéről. A férfiak békét akarnak, a nők az érzelmi biztonságot – ezt az elkötelezettség jeleiben látják megvalósulni. A férfiak sokkal kevésbé aggódnak a kapcsolat tartóssága miatt, mint a nők, ezért nem látják szükségesnek „annak valódiságának, komolyságának” állandó bizonygatását. Vele lenni – ez elég záloga a szerelemnek a férfi számára.
A nők a végtelenségig várják a szerelmi vallomásokat, ami ha nem érkezik el hozzájuk, nem is veszik észre, ami helyette van. Pedig jó lenne, ha inkább figyelnének az érzelem apró jeleire, melyek a szerelem tanúbizonyságai lehetnek: például egy számukra készített étel – még ha a konyha úgy is néz ki utána, mint a csatamező, vagy egy csokor virág – ha el is felejtette a férfi a korábbi születésnapot… Azért ez ne akadályozza meg a nőt abban, hogy időnként reklamálja a kedvességet!
Elmondom neki a gondjaimat, ő meg tanácsokat osztogat
A nők sértegetnek, a férfiak érvelnek… Ez utóbbiak, mint a cselekvés mesterei, a nyelv használatát úgy irányítják, hogy információt adjanak vagy kapjanak vele. Azt a benyomást keltik, hogy uralni akarják a helyzetet gyors megoldások segítségével. Ezalatt pedig nem egyenlők az erőviszonyok. Mialatt a nőknek szükségük van negatív érzelmeik kifejezésére ahhoz, hogy felszabaduljanak, és szeretik bevonni a partnerüket a probléma-megoldásba, javaslatokat téve nekik, addig a férfiak úgy vélik: kritizálják őket, és utasításokat adnak nekik. Mindkét nem a maga szemszögéből értékeli az eseményeket: a végeredmény: a másik nem érti meg… Érdemes ráhangolódni a férfira, Ehhez idő kell, de ha megértjük észjárást, és a szükséges helyzetekben megfelelően reagálunk, hasonló rakcióra számíthatunk akkor, ha éppen rossz passzban próbálunk meg érzelmi életet élni. Ő is megtanul értelmezni minket, és odafigyelni ránk. Másrészről: a tartalmas kommunikáció sohasem feleseleges. Megbeszélni valamit, és elégedett tárgyalópartnerekként felállni az asztaltól – sok konfliktust és problémát előzhetünk meg így, megkímélve magunkat nem egy rettenetesen rossz naptól…
Közelítés a gesztusok felől: a semmiségek, melyek megőrjítenek…
Irritálják önt a férfi bizonyos dolgai? Keressen enyhítő körülményeket! És őrizze meg humorérzékét, hogy csökkentse a feszültséget! Másrészt, „az vesse rá az első követ”, aki önmagánál nem talál hasonlóan irritáló vagy nevetséges szokást. Bugyik a padlón, órákig húzódó készülődések, hisztik egy elveszett rúzsért, vásárlási kényszer, rendszeres késések…Soroljuk?
Soha nem hajtja vissza a WC-ülőkét
Ez egyszerűen érthetetlen… Hányszor mondta neki, és mégsem tudja, hogy mennyire idegesíti önt. Nem baj, ha már úgyis bemegy a mellékhelyiségbe, hajtsa le utána…vegye úgy, mintha a fedelét hajtaná fel…Másrészt, ezek után nyugodtan elvárhatja, hogy partnere zokszó nélkül tűrje el a kád széléről a fürdővízbe potyogó tusfürdőket, hajbalzsamokat, samponokat, szőrtelenítő krémeket…
Nem „ereszkedik le” odáig, hogy megkérdezze az útirányt
Inkább órákig kering az autójával, semmint megkérdezné az utat, ön pedig hiába dühöng a fölösleges büszkesége miatt. A nő nem lát ebben semmi megalázót, míg a férfi a gyengeség jelének tartja. „Az, hogy a férfi egyedül akar eligazodni az utakon, a függetlenséget jelképezi nála, amely önbecsülésének alapvető része. És ha ez a büszkeség néhány perces többlet időd eredményez nála – ő ilyen. És ez nem biztos, hogy probléma. Mit lehet mégis tenni? Amikor elindulnak valahová, készítsen útitervet, és gondolja végig, hogyan tud neki segíteni az úti cél elérésében, a vezetőülés mellett. Nagy mosollyal adja elő „tudományát”, és semmiképp se legyen ideges… Ehhez a mutatványhoz nem árt azonban eligazodni a térképeken…
Amint nála van a TV távkapcsolója, „ugrál” vele egyik csatornáról a másikra
A férfi szereti birtokolni a távkapcsolót, hogy érezze: ő a főnök. „Csak egy perce megnézem, mi megy a többi adón” felkiáltással vadul kapcsolgatni kezd, még ha ön a kedvenc sorozatát nézi is. A férfi sietős és kíváncsi egyszerre, nincs türelme megvárni, hogy tetszik-e neki egy műsor, már az első képeknél csatornát vált. Javaslat: ha talál valami kedvére valót a televízióban, jelentse be…Kérdezze meg, önnel tart -e. Eközben partnere valószínűleg nem fog kattintgatni a távkapcsolóval.
Hordhatatlan alsóneműkkel ajándékoz meg
A változatosságra való törekvésükben a férfiak a nő metamorfózisáról álmodoznak. És minthogy egy egyszerű vizuális ösztönzés általában elegendő a vágyuk felkeltésére, a kihívó fehérnemű tetszik nekik. Sőt mi több, ha a tesztoszteron a vágy hormonja, akkor a legyőzésé és a versenyé (olykor az agresszivitásé) is. „Amikor a férfi gésának vagy tigrisnek szeretné látni a nőt, azt kívánja bizonyítani vele, hogy lám, mégis meg tudja hódítani. Ekkora hatalma van fölötte.” – mondja a szakember. Nos, viszont a nők is tudják, melyik vadra vadásznak, s hogy ki a zsákmány, csupán nézőpont kérdése…
Minden veszekedés után szerelmeskedni akar
A nőnél a vágy a szerelmi kapcsolat kellemes légköréhez kötődik. Egy kiadós veszekedés után általában szünetre van szüksége, mielőtt a partneréhez közeledne. Ha nincs lezárva a vita, kár a fáradságért! A férfinál a szex egy olyan szelep, mely a nap folyamán felgyülemlett feszültséget enyhíti. Számára a szerelmeskedés a megbékélés kellemes eszköze. De ön nem köteles ennek alávetni magát. Magyarázza meg neki, mi a problémája!
Csak „arra” gondol… mindenütt!
Mindig így van ez – mármint egy bizonyos korban! Barátoknál, étteremben, moziban eljön a pillanat, amikor szerelmeskedni szeretne… ott, azonnal! A szexualitás központja a hipotalamuszban, az agy hormonok – a tesztoszteron – által stimulált részében van. Ha tudjuk, hogy az uraknál a hipotalamusz nagyobb, és hogy a tesztoszteron szintje hússzor magasabb, mint a női hormoné, nincs semmi meglepő abban, ha mindig „arra” gondolnak. Minthogy képesek elrejtőzni környezetük elől, és elrejteni érzelmeiket, a férfiak minden körülmények között és bárhol képesek szerelmeskedni. Ez a hiper-fejlett libidó, mely a férfiak legtöbbjében megtalálható, ugyanazt a szükségszerűséget szolgálja: a fajfenntartás biztosítását.
Forrás: Galenus
