Magyarországon a lakosság közel 30 %-a dohányzik – a statisztika magába foglalja a láncdohányosokat és a csak alkalomszerűen rágyújtókat is. Számos súlyos betegség – légúti megbetegedések, szív- és érrendszeri megbetegedések – nagy része is a dohányzás számlájára írható. De vajon a kocadohányost is fenyegetik a dohányosokra jellemző kockázatok?
A dohányos, aki szerint ő nem is dohányzik
Sokféle dohányos típus létezik, de közöttük van egy, amely nagy valószínűséggel nem vallja magát dohányosnak: a kocadohányos. Hiszen csak ritkán gyújt rá, főleg társaságban, programok során. Sokszor csak azért gyújt rá, hogy beilleszkedjen a dohányzók társaságába, miközben igazából nem is esik neki jól a cigaretta. Általában keveset szív, mindössze néhány szálat, esetleg néha kicsit többet. Gyakran nem is szívja le a füstöt a tüdejébe, hanem hamar kifújja. Azzal nyugtatja magát, hogy ritkán dohányzik, és akkor is keveset szív, tehát bármikor le tudna szokni.
Ezzel szemben az igazság
Az alkohollal ellentétben a dohányzásnál nincs olyan minimálisan a szervezetbe bevitt mennyiség, amelynek még egyáltalán ne lenne egészségkárosító hatása.
Sajnos, már az alkalmi dohányzás időszakában is beszélhetünk komoly kockázatokról. Elég csak arra gondolni, hogy az asztmás megbetegedések nagy hányada allergiához köthető, és már kis mennyiségű allergén anyag is kockázatot jelenthet. A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) kialakulásának és rosszabbodásának esélye is összefüggésben van a légutakat érintő káros hatásokkal. Ma Magyarországon mintegy félmillió ember szenved ebben a betegségben, 90%-uk pedig dohányzik. Ha a kocadohányos éveken át cigarettázik, akkor az évek során az elszívott cigaretta már komoly mennyiséget tehet ki, ez egészségkárosodáshoz, akár tüdőrákhoz is vezethet, amely ma országunkban az összes rákos megbetegedés negyedét teszi ki, évente közel tízezer új beteggel. Akárcsak a COPD esetében, a tüdőrákos megbetegedéseknek is közel 90%-a a dohányzás számlájára írható. Ezen kockázatok tudatában érdemes a kocadohányosnak is rendszeresen részt vennie tüdőszűrésen és légzésfunkciós vizsgálaton, hiszen minél korábban veszik észre a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra, vagy arra, hogy hosszabb ideig fenntartható legyen egy megfelelő életminőség.
Az elején kell leállni – később nagyon nehéz lesz!
A cigarettában lévő nikotin kis mennyiségben is bejut a véráramba, majd az agyba, és bizonyos kémiai folyamatok hatására pozitív irányba befolyásolja a dohányos hangulatát – és ahogy kialakul a dohányzás jutalom-jellege, úgy fejlődik ki a függőség. A kocadohányost tekinthetjük egy olyan személynek, aki a függőség kialakulásának kapujában áll, és jó eséllyel válhat belőle erős dohányos. Ha a komoly függőség kialakult, akkor már nagyon nehéz abbahagyni a dohányzást. Mark Twain szerint persze könnyű leszokni, az ismert idézete szerint neki ez már legalább százszor sikerült.
Egy kocadohányosnak azonban ezt a lépést még lényegesen könnyebb megtennie. Az emberi szervezet pedig azonnal regenerálódni kezd, amely akár érezhető is lehet a napi tevékenységek, a sport vagy a hétvégi kirándulás során. De ha nem is észlelhetők az ilyen alacsony dohányzási szintről való leszokás élettani hatásai, akkor is ott van a tudat, hogy súlyos és felesleges kockázatoktól szabadultunk meg.
Action Heller Consulting
