NIdőskorban akár a 50%-ot is elérheti a populációban a körömgomba gyakorisága. Ennek a rendkívül magas előfordulási aránynak oka lehet az is, hogy nem tulajdonítunk neki komoly jelentőséget, pedig egy rendkívül makacs fertőző betegségről van szó. Ezalatt szervezetünkben folyamatosan hordozzuk a kórokozót.
Ha fáj a fejünk, rögtön bekapunk egy fájdalomcsillapítót. A körömgombával nem izgatjuk magunkat, fájdalmat sem okoz, ezért igazából nem is igen tekintjük betegségnek.
Mik a tünetek?
A folyamat a lábkörmöket gyakrabban, a kézkörmöket ritkábban érinti. A klinikai tünetek az esetek egy részében diszkrétek: a körömlemez sárgás-fehéres elszíneződése, mérsékelt megvastagodása, egyenetlensége figyelhető meg, míg máskor jelentős deformitás, sárgás-zöldes-barnás elszíneződés, a körömlemez alatt jelentős mennyiségű törmelék, a körömlemez töredezettsége, esetleg részleges vagy teljes leválása hiánya figyelhető meg.
A fertőzés úgy indul, hogy a gomba bekerül a köröm alá, és ott él tovább – mélyen lenn, ahonnan a köröm kinő. Ezek a körömgombák nem láthatók, sem a köröm alatti aktív fertőzés, csak a már megvastagodott, elszíneződött, töredezett, rétegesen leváló köröm.
Mi okozhatja?
A körömgombásodás sokkal gyakrabban fordul elő a lábujjakon, mint a kéz ujjain. Ennek oka, hogy a cipők és a zoknik meleg, nyirkos környezetet teremtenek, amely a gombák szaporodását elősegíti.
A gombásodás kialakulását számos tényező elősegítheti: a körömlemezt érô sérülések, ismételt mikrotraumák, rendszeres sportolás, nem szellôzô, manapság divatos mûanyag cipôk viselése, meleg, nedves környezet, izzadás, uszoda, wellness, közös fürdôk használata, mûköröm viselése, idôskor, vérkeringési zavarok, cukorbetegség, immunrendszert legyengítô betegségek, illetve bizonyos gyógyszerek szedése.
A legtöbb fertôzést az okozza, amikor a körömgombák valamilyen sérülést követôen bekerülnek a köröm alá – például egy nehéz tárgyat ejtünk a lábunkra, megszúrjuk a lábujjunkat vagy túl rövidre vágjuk a körmöket.
Gyakrabban fordul elô azoknál, akiknek fokozottabban izzad a lábuk, szinte mindig zárt (edzô) cipôt hordanak – nyáron is. – Nem váltogatják a cipôket, így nem tud egyik napról a másikra kellôen kiszáradni, esetleg még zoknit sem cserélnek naponta.
A mûkörmök és a körömlakkok hermetikusan lezárják a körömfelszínt és a körömágyat, ezzel teljesen védett helyet biztosítva a körömgombáknak és szaporodásuknak.
Mi a teendő?
Semmiképpen sem szabad várni! Általában kezdetben csak egy körmön jelenik meg, de mivel a körömgomba fertôzô, csak idô kérdése, mikor terjed át a többire is. Akár a körömápoló eszközökkel is átvihetjük a gombát a többi körömre. A betegség egyébként is rendkívül makacs természetû és a gyógyulás is lassú. A kezelést addig kell folytatni, amíg a teljes köröm lenô, a gombás felület helyett szép, egyenletes felületû új köröm nô. Ez több hónap, elhúzódó esetben akár egy év is lehet.
A betegég nem múlik el magától, ezért feltétlenül fontos a kezelése. Különös kockázatot jelent ez a cukorbetegek, a keringési betegségben szenvedôk, a legyengült immunrendszerrel rendelkezôk és az idôsek számára. A kezelések külsôleges és belsôleges formája is ismert, ezekrôl bôvebben érdeklôdjön gyógyszerészénél, kezelôorvosánál.
Forrás: Galenus
