A familiáris hiperkoleszterinémia (családi magas koleszterin) betegség, amely egyre több embert érint hazánkban is, egy egyszerű vérvétellel diagnosztizálható.
A népbetegségek közé sorolható a magas koleszterin, öröklötten genetikai okból minden 200-ik ember szenved tőle, 40-60 ezer ember érintett benne. Sokan talán nem is tudják, hogy sokszor örökletes betegségről beszélünk – erre szeretnék felhívni a szakemberek a lakosság figyelmét a nemzetközi familiáris hiperkoleszterinémia napjához kapcsolódva. Világméretűvé nőtte ki magát a rendezvény, melynek keretében egész héten igyekeznek ráirányítani a figyelmet a betegség okozta veszélyekre.
A családi magas koleszterin örökletes. A koleszterin esetükben fokozottan termelődik a májban, másrészt ráadásul a nagy mennyiségű, ételekkel bevitt koleszterin egy része nem használódik fel – normális esetben természetesen bekerül a májsejtekbe, és az epével együtt ürül ki a szervezetből.
A hiba azonban ott van az esetek többségében, hogy ezek a kis „kiürítő egységek” vagy kevesebb számban vannak jelen, a legsúlyosabb esetben azonban egyáltalán nincsenek, vagy épp nem működnek. Így viszont vérben marad a koleszterin, és lerakódik az érfalban, ez pedig később érbetegséget okoz, fokozza az erek nem kívánatos elváltozásait, aminél a végpontja lehet sajnos a szívizomelhalás, az agyvérzés, a stroke, és a végtagi erek elzáródása.
Mint azt Dr. Reiber István, a fehérvári Szent György Kórház lipidológusa mondja, 20-30 évesen infarktust kaphatnak ezek a betegek, de már tizenéves korban is olyan súlyos érkárosodással rendelkeznek, mint egy 60-70 éves felnőtt. Ezért kell időben felfedezni a betegséget – ehhez pedig elegendő egy vérvétel, ahol kiderül, mennyi a rossz koleszterin (LDL-koleszterin) a szervezetében. Ha valakinek 5 mmol/l feletti ez az érték és mellette a triglicerid zsírtartalma megfelelő értéket mutat, vagyis 2 mmol/l alatti, akkor már felvetődik a családi magas koleszterin gyanúja.
„Ha pedig ehhez hozzájön az, hogy a családban, akár apai, akár anyai ágon előfordult-e érbetegség, érkatasztrófa, netán 50-60 éves kor alatt agyvérzés, szívinfarktus, végtag elzáródás fordult elő, sajnos kész a diagnózis” – mondja Dr. Reiber István. A szem körüli sárga felrakódás, megvastagodott inak a hajlító ízületek fölött szintén a betegségre utaló jelek.
A megoldás kapcsán a megelőzésen van a hangsúly, azért kellene tudni már fiatal korban, érintett-e a betegségben valaki. Ez pedig egy egyszerű vérvétellel kideríthető, a háziorvosok is időben felfedezhetik. Sajnos az egészséges életmód mellett kis dózisban ugyan, de gyógyszeres kezelésre is szükség van, már a tizenéves betegek esetében is. Azt pedig nem győzik hangsúlyozni a szakemberek: ha valaki dohányzik, magas vérnyomása van, cukorbetegsége alakult ki – még inkább fennáll az érkárosodás veszélye.
Forrás: NNK
