A másnaposság ellen használhatták az ametisztköves aranygyűrűt, amely egy izraeli ásatáson került elő a bizánci korszak legnagyobb ismert borászatának feltárásakor.
„Sok erényt tulajdonítottak ennek a kőnek, köztük azt is, hogy viselőjét megvédi az ivás okozta másnaposság kellemetlen hatásaitól” – mondta el a javnei régészeti helyszínen felfedezett ókori ékszerről Amir Golani régész.
A gyűrűt egy bortárolásra használt amforaraktár maradványaitól 150 méterre találták meg. Az ásatáson egy 7. századi – a bizánci kor végére és a korai iszlám időszak kezdetére datálható – helyszínt tártak fel, de a régészek szerint a gyűrű még régebbi is lehet.
„Ametisztköves aranygyűrűjük már a rómaiaknak is volt, és lehetséges, hogy ez a gyűrű a 3. században a városban élő előkelő elit ékszere volt” – idézte a CNN az izraeli régészek közleményét.
Amir Golani megjegyezte, hogy az ametisztköves gyűrűnek vallási vonatkozásai is lehetnek: „A Biblia a 12 drágakő egyikeként említi az ametisztet, amelyet a Templom főpapja ünnepi mellvértjén hordott” – mondta.
Golani úgy véli, hogy a lila köves, 5,11 gramm súlyú gyűrű egykor egy tehetős személyé volt. Az ékszer viselése státuszukat és gazdagságukat jelezte, az ilyen gyűrűket férfiak és nők egyaránt hordhatták – tette hozzá.
Elie Haddad, az ásatás társigazgatója közleményében arról írt, hogy a drága gyűrű az ősi borászat tulajdonosáé, annak magas rangú beosztottjáé vagy egy szerencsétlen látogatóé lehetett, aki leejtette és elvesztette.
A leletről beszámoló livescience.com tudományos ismeretterjesztő portál cikke szerint az „ametiszt” szó a görög „ametisztosz” szóból származik, ami azt jelenti, hogy „nem részeg” az Amerikai Gemológiai Intézet (GIA) szerint. Az ametiszt egy olyan kvarcfajta, amelyet egykor olyan nagyra értékeltek, mint a smaragd és a rubin, mígnem a 19. századi brazíliai nagy lelőhelyek felfedezése olcsóbbá és szélesebb körben hozzáférhetővé tette a drágakövet – közölte a GIA.
Az ókorban többféle módon is védekeztek a másnaposság ellen. Az ókori görögök – egy 1900 éves papirusz tanúsága szerint – babérlevélből készült nyaklánc viselését javasolták „részeg fejfájás gyógymódjaként”. Az ókori Mezopotámiában pedig feljegyezték, hogy egy orvos édesgyökér-, leander-, bab-, olaj- és bortinktúrát javasolt abban az esetben, ha „az ember erős bort ivott, ami a fejét is megzavarta”.
