A paracetamol széles körben alkalmazott, vény nélkül is kapható láz- és fájdalomcsillapító. Terápiás dózisban biztonságos, azonban véletlen túladagolásból vagy gondatlan alkalmazásból mérgezések is előfordulhatnak. Ha valaki nem úgy szedi a gyógyszert, ahogy kellene, annak súlyos májkárosodást is okozhat.
2001-ben megjelent cikk alapján egy kórház adatai szerint már akkor 30–50 paracetamol okozta gyógyszermérgezés fordult elő. Tanulságos annak a betegnek az esete, aki panaszaival először elment a háziorvoshoz, majd később a patikába, végül az éjszakai ügyelethez. Mindháromszor paracetamoltartalmú gyógyszert vett be, de egyiknél sem említette a már előzőleg beszedett készítményt. Szerencsére a kialakult májkárosodásából fel tudott épülni. A szervezetben a túladagolt gyógyszerszint elérhet egy olyan kritikus határt, ami fölött már májkárosodás léphet fel, sőt akár májelégtelenség is kialakulhat. Az italozástól meggyengült máj akár már néhány szem paracetamolkészítménytől is mérgezést szenvedhet.
De pl. 12 db tabletta már normál esetben is okozhat mérgezést. Ennyit nagyon könnyen be lehet venni egy nap alatt, ha pl. valaki a megfázásra szed valamit, ha mellette lázcsillapítót is bekap és a fejfájás-csillapítót is szükségesnek véli. Ha történetesen mindegyiknek paracetamol az alapanyaga – amire megvan az esély – már komoly baj származhat belőle.
Le kell szögezni, hogy valójában nem a gyógyszer, hanem a gyógyszer nem megfelelő szedése okoz károsodást. Azoknál a gyógyszereknél, amelyeknél a hatásos adag és a mérgező adag között viszonylag kicsi a különbség, különösen fontos a használati utasítás pontos betartása.
A szakemberek már régóta figyelmeztetik a lakosságot, hogy az öngyógyszerelésnek megvan a felelőssége, de ennek fontosságát csak kellő információ tudatában lehet belátni.
Ezt az információt a gyógyszer szakértője: a gyógyszerész és a terápia meghatározója, az orvos tudja megadni a beteg részére. Ha a vásárló megkérdezi, hogy mely gyógyszereket lehet együtt szedni, vagy mely recept nélküli szer javasolható az adott krónikus betegségére felírt gyógyszere mellé, a gyógyszerész szakszerű információt tud adni mindezekre.
A laikus a betegségét illetően és annak kezelése kapcsán nincs valódi döntési helyzetben, hisz nincs minden információ birtokában. Ezeket csak az orvos és a gyógyszerész tudja. Mindenkinek az egészsége forog kockán, ha kellő szakértelem nélkül történik az öngyógyszerelés. Való igaz, kiszolgáltatott helyzet ez, de még inkább az, ha valaki a lehetőségtől is megfosztja magát, hogy szakszerű felvilágosítást kapjon, hogy kikérdezhesse a szakembert, hogy információt kapjon a patikustól az együtt kiváltott gyógyszerek kölcsönhatásairól, hogy kérdéseire választ kapjon, sőt kérdezés nélkül is figyelmeztessék a kockázatokra. Adott esetben a gyógyszerész is elmegy az orvoshoz, sőt az orvos is a kellő szakorvoshoz, ha saját betegségéről van szó!
Miért szalasztaná el pont a laikus azt a lehetőséget, hogy minden esetben a gyógyszertárban vásárolja meg a gyógyszerét, ahol biztos lehet, hogy kérdéseire megkapja a szakszerű választ. Túl nagy a tét ahhoz, hogy az öngyógyszerelés kockázatát bárki felelőtlenül, szakember tanácsa nélkül felvállalja!
A gyógyszertárak lefedettsége tökéletes, mindenkinek elérhető közelségben van legalább egy patika és egy diplomás gyógyszerész.
Hazánkban sokkal nagyobb probléma a gyógyszerfüggőség (gyógyszerabúzus): 15–18 ezerre tehető a benzodiazepin-függő személyek száma. Közöttük nem ritka, aki már 30 éven át szed altatót. Másik probléma, ha nem a szakember, hanem a „szomszédasszony” tanácsára történik a gyógyszerszedés, s ezért is különösen veszélyes, ha nem csak patikában lehet gyógyszerhez jutni. Ezzel eltűnik a szakember által kontrollált utolsó ellenőrzési pont.
Mindig kérje ki gyógyszerésze tanácsát, ha vény nélküli gyógyszert vásárol!
