A pitypang (gyermekláncfű)

0
82
A pitypang
Fotó: macrovector | Freepik

Taraxacum officinale

Régi vagy más ismert nevei: asszonyhűség, bárányfejűfű, barátfej, barátfejűfű, barátfő, barátfű, békavirág, békasaláta, bimbófű, buborékfű, buglyosvirág, erdélyben czikória, cikóriavirág, csattogógaz, cserbóka, csürkevirág, disznókék, disznósaláta, ebtej, eszterláncfű, éjjelilámpa, férfihűség, gyermeklánc, gyermekláncfű, gyermeklánczfű, hányóra, kácsavirág, kákics, kikirics, kislibavirág, kopaszbarát, kotlóvirág, kutyavirág, kutyatej, lámpavirág, láncvirág, láncfű, lánclapi, marcivirág, májusi virág, női hűség, oroszlánfogfű, pampula, papatyi virág, papvesszeje, pilisfű, pongyola pitypang, pitypang pimpó, pimpam, pimpiparé, pimpampárévirág, pimpo, pimpónya, pipevirág, raponc, récevirág, saláta, sárvirág, tejesfű, tejesfűvirág, törpe, törpe sárgacikória, tyúkvirág, oroszlánfog, vadsaláta, vakulócsirke, vénasszonyvirág, zsibavirág

Perzsa neve: talk chakok – „keserűfű”
Arab neve: tarakshagog
Angol neve: dandelion
Francia neve: dent de lion (oroszlánfog)

Fészkesek – Compasitae

A gyermekláncfű évelő növény, mely magról kelve az első évben csak egynéhány tőállású levélből álló csomót hajt; a második évtől kezdve pedig virágzik. Gyökere egyenesen lefelé nő a földbe, vastag, húsos, külsőleg vöröses barna, belül fehér színű, kettétörve fehér tejnedvet bocsát. Szára igen rövid s ezért a levelek mind tőállásúak és sűrű levélrózsát képeznek. A levelek nyeletenek, agyarasak, kerületük többnyire lándzsaalakú.

A levél széle egyenlőtlenül csipkézett, mélyen öblös bevágású. A levél hossza 6 és 30 cm között van, szélessége a felső harmadban 2—7 cm. A rügyben foglalt levelek még gyapjasak, kifejlett korukban azonban kopaszok. A sűrű levélcsomóból indul ki a teljesen levéltelen, csöves alkotású tőkocsán, mely tetején egyetlen egy virág fejecskét visel. A tőkocsán is kopasz, legfeljebb a virágfészek alatt kissé molyhos. Kettétépve tejelő és miután belül üres, a gyermekek belőle láncokat fűzhetnek össze.

A tőkocsán 5—35, átlag 25 cm magasra nő, elvirágzás után 60 cm-nyire is megnyúlik. A virágfészket kívül zöld gallér veszi körül, mely három sorban elhelyezkedett lándzsás, hegyes végű levélkékből áll. A két külső, köre „pongyolán” lelóg (innen is származik a neve a pongyola pitypang), míg a belső kör a virágokhoz simul. A virágok sárgák.
Elvirágzás után a virágból szürkésbarna színű kis terméske keletkezik, melynek tetején a hosszúnyelű bóbita áll. Utóbbi repülőkészülékül szolgál, úgy, hogy a szél könnyen tovaviheti. A gyermekláncfű virágfészkei a reggeli órákban kinyílnak és délfelé becsukódnak. A gyermekláncfű tavasszal, leginkább májusban virágzik, de nyílik áprilistól októberig.

Előfordulása

A pongyola pitypang az egész országban elterjedt és tavasszal nyíló virágaival tömegesen lepi el a kaszálókat, legelőket, dús réteket, kerti gyepet és egyéb füves helyeket. Sok helyt gyom. Európa művelt vidékein és pusztaságokon, nemkülönben Orosz- és Közép-Ázsiában, úgyszintén Észak-Amerikában egészen a sarkvidékig honos, napjainkban a világ összes részén elterjedt, egyes helyeken salátanövénynek termesztik is. Gyümölcsösökben való megjelenése kedvező, mert etilént bocsát ki, mely elősegíti a gyümölcskötődést és gyorsítja az érést.

Forrás: zoldszeresz.hu