A magasvérnyomás-betegség egy kezelhető betegség, amely a magas halálozási arányokat csökkentheti. Fontos a korrekt diagnózis felállítása, a megfelelő gyógyszerelés beállítása és tartása, valamint a társbetegségek kezelése és az életmód-változtatás is.
A hipertónia népbetegség, ami azt jelenti, hogy a teljes lakosságban az emberek több mint 20%-ánál diagnosztizálható a hipertónia megléte. A magasvérnyomás-betegség alattomos betegség, a szív eredetű halálozás közel 50%-áért felelős, a koszorúér-betegségben szenvedőknél a hipertónia előfordulása 58%-os, agyvérzésen és agyi infarktuson átesett betegek 75–90%-ában található hipertónia a korábbi betegségek között.
A hipertóniának típusos tünete nincs, csak a szövődményként jelentkező agyvérzés, érszűkület, vagy szív- és vesebetegség tüneteit észleljük, de ez már a hipertónia kezelés megkezdésének elkésését jelenti.
Azt a vérnyomásértéket, amely felett a szövődmények kialakulásának kockázata jelentős emelkedést mutat, nevezzük a normális vérnyomásérték felső határának. Ez a jelenlegi állásfoglalás alapján 140 Hgmm szisztolés vagy 90 Hgmm diasztolés értéket jelent. Mint az látható a vérnyomásmérés során kapott értékeknél nemcsak a szisztolés értéket kell figyelembe venni, hanem a második, diasztolés érték emelkedése is lehet okozója a szervbetegségek kialakulásának, pl. szívinfarktusnak.
Hogyan mérje a vérnyomását?
A szabályos vérnyomásmérés technikája is fontos, hogy megállapíthassuk a szervezet valós vérnyomásértékét. A szabályos vérnyomásméréshez mandzsettás vérnyomásmérőt kell használni, amelyet a felkarra kell felhelyezni. Fontos a mandzsetta mérete is, kis méretű mandzsettánál magasabb vérnyomásértékeket mérünk a ténylegesnél. Kávéfogyasztást és dohányzást a mérés előtt fél órával mellőzni kell. Legalább 5 perc nyugalom után, egymást követő két mérés átlagát kell tekinteni a vérnyomás valós értékének.
Kockázati faktorok
Nagyon nehéz eldönteni azt, hogy azon betegek közül, akiknél a határérték feletti vérnyomásértéket mérünk, kiket kezeljünk és kinek nem kell még gyógyszert szednie.
Azokat a tényezőket, amelyek a magasvérnyomás-betegség mellett jelentkezve a szervmegbetegedések előfordulásának kockázatát növelik, kockázati faktoroknak hívjuk. Azon kockázati faktorokat, amelyek jelenléte önmagukban is szervbetegség kialakulására hajlamosítanak úgynevezett önálló kockázati faktoroknak hívjuk.
Az 50 év feletti életkor, az elhízás és a mozgásszegény életmód, a dohányzás és a cukorbetegség önálló kockázati tényező, ezért minél több ilyen faktor található az adott egyénnél, annál biztosabb, hogy gyógyszeres terápiában kell részesülnie, a szervbetegségek kialakulásának elkerülése céljából.
Új fogalom
A szisztolés és diasztóolés vérnyomás mellett a pulzusnyomás is mérhető speciális vérnyomásmérő készülékekkel. A pulzusnyomás a szisztolés és a diasztolés vérnyomásérték közötti különbséget jelenti. Korábban nem tulajdonítottak jelentőséget ennek az értéknek, mivel az érelmeszesedés következményének tekintették. Azonban a közelmúltban lefolytatott vizsgálatok igazolták, hogy a magas rizikóval bíró betegeknél a szervszövődmények kialakulását és a halálozást is befolyásolta, mint önálló kockázati tényező. Egyes gyógyszerek a pulzusnyomás csökkentésével képesek ezt a kockázatot mérsékelni. Megállapodás alapján az 53 Hgmm feletti pulzusnyomásérték kórosnak tekinthető, amelyen valószínűleg a gyógyszerek változtatásával lehet segíteni. A vérnyomásmérő készülék vásárlásakor érdemes a pulzusnyomás mérésére is képes készüléket előnyben részesíteni.
Dr. Kovács Erik
kardiológus szakorvos
