A krónikus stressz – melynek a leggyakrabban munkahelyi vagy családi problémák, illetve anyagi gondok az okozói – elősegíti a magas vérnyomást, a rossz étkezési szokások kialakulását, és növeli a dohányzás utáni vágyat.
A stressz kezelése
A fentiek mind a szív- és érrendszeri problémákat előmozdító tényezők. Egy 22 000 nő körében, 10 éven át folytatott amerikai vizsgálódás eredménye szerint a munkájuk miatt stresszben élő személyeknél 40%-kal nő az agyi érkatasztrófa esélye.
Jó tanácsok
A rendszeres testmozgás a legjobb stresszoldó módszer – hangsúlyozzák a szakorvosok. Emellett, ha eredményt akarunk elérni, próbáljuk azonosítani a stresszt okozó helyzeteket/tényezőket, és törekedjünk rá, amennyiben lehetséges, hogy azokat elkerüljük. Fontos még, hogy csökkentsük a munkaidőn kívül végzett, a szakmánkkal összefüggő feladatok számát, az e-mailezés, telefonálás mennyiségét. De a legjobb, ha teljesen mellőzzük a benti munkát a hivatalos órákon túl. Emellett gyakoroljuk a különféle relaxációs technikákat, pl. a meditációt, a hasi légzést, alkalmazzuk a szofrológia módszereit.
Megjegyzendő
Amerikai kutatók 170 egyetemi hallgatónál megfigyelték, hogy a nevetés kiváló stresszoldó hatású, minthogy mérsékli az idegfeszültséget, továbbá endorfint és szerotonint szabadít fel, melyek a jóllét, a boldogság hormonjai.
Egyes foglalkozások veszélyesebbek, mint mások
Egy múlt évben publikált amerikai tanulmány szerint a különböző szakmákban dolgozóknál, pl. pénztárosoknál, szociális munkásoknál és nővéreknél, magasabb a szívproblémák kockázata (36%, 33%, 14%), mint másoknál. Ezzel szemben az adminisztratív dolgozók és ingatlanügynökök munkája kisebb, 11-24%-os kockázatú e tekintetben. A szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága szempontjából a legveszélyesebbek a zajos, stresszes vagy az éjszakai beosztással járó munkahelyek.
Forrás: Galenus
