Elkezdődött a szezon, itt a lakosság nagy részét „terrorizáló” szénanátha ideje. A tavasztól őszig tartó pollen allergia szinte már népbetegségnek számít, szinte nincs is olyan ember, akinek a családjában ne fordulna elő valamilyen légúti allergia. Jön az orrfolyás, a tüsszögés, a könnyezés, rosszabb esetben viszketés, kiütések, puffadás, sőt akár fuldokló köhögés, vagy később az asztma. Ráadásul a tünetek sokszor az évek múltával egyre csak erősödnek. Ritkán komoly a szervezet keringésének összeomlásához vezető anafilaxiás sokk is kialakulhat.
Sok fizikai és gyógyszeres védekezési módszert ismerünk, de a tünetek enyhítését először a bennünk zajló folyamatok megértésével kellene kezdenünk.
Az allergia az immunrendszer reakciója valamire, ami mások számára korántsem biztos, hogy problémát okoz. Az allergia kialakulásához szükség van valamilyen genetikai adottságra és környezeti faktorra. Immunrednszerünk a külső betaolakodóktól hívatott megvédeni bennünket, de allergia esetében sajnos egy téves riasztás történik, sőt az allergiás emberek sokszor többféle dologra is érzékenyek. A leggyakoribb természetes allergének (allergiát okozó anyagok) a pollenek után a házipor és poratka, a penészgomba, az állatszőrök, a rovarcsípések, és sajnos egyre növekvő jelentőséggel az ételek.
Mi is történik valójában?
Szervezetünk a betolakodó anyagra reagál, megpróbálja azt hatástalanná tenni. Ennek folyamata egyfajta gyulladásnak minősül, melynek menete a következő:
- Immunsejtjeink ellenagyagokat kezdenek termelni az allergénnel szemben, és ezek az ellenagyagok hozzá kötődnek az allergénhez
- Más immunsejtek is odakerülnek, melyek egy része bekebelezi az adott anyagot és így távolítja el
- Az immunsejtek további anyagokat termelnek, melyek különböző reakciókat hoznak létre
- Emlékező sejtek is kialakulnak, hogy a következő alkalommal gyorsabban tudjon a szervezet reagálni
- Az immunsejtek hatására értágulat alakul ki, mely vérbőséghez vezet (pirosság, kiütések oka)
- Víz lép ki az erekből, hogy a szövetekben „felhígítsa” a betolakodó anyag koncentrációját
- Ez nyálkahártya duzzanat képében is jelentkezhet (pl. orrdugulás)
- A felszaporodó anyagok direkt ingerlik az érző idegsejteket (viszketés, égő érzés, fájdalom)
- Ha az allergén anyagot sikerült eltávolítani, kihígítani, akkor a reakció befejeződik
- A reakció befejezésében gyulladás ellenes folyamatok is szerepet játszanak
Kezelési módszerek
- A megelőzés és a kezelés a reakció kialakulásának meggátlására, illetve a gyulladásos reakció csillapítására irányul. Erre léteznek gyógyszerek, illetve alkalmazhatunk gyulladás gátló tulajdonságú természetes anyagokat (pl.: ómega-3 zsírsavak, falvonoidok)
- Tudni kell azt is, hogy a gyulladásos reakció mindig szabadgyökök felhalmozódásával jár, ezért képesek az antioxidáns hatású anyagok segíteni a tünetek enyhítésében, bár önmagukban nem gátolják az allergiás reakciót.
- A tanulság az, hogy az allergiánk egyáltalán nem is olyan egyszerű dolog. Bár a tüsszentéseinken antihisztamin tartalmú gyógyszerekkel és sok papírzsebkendő elhasználásával felülkerekedhetünk, jó, ha tudjuk, hogy ilyenkor számos egyéb dolog történik szervezetünkben. Ezért fel kell készülnünk a gyulladásos folyamat járulékos hatásainak enyhítésére is, például antioxidánsok (sok gyümölcs, zöldség) fogyasztásával.
Dr. Gulyás Tamás
drgulyas.hu
