A szexuális irányultság nem jelent stigmát, az csak egy, de lényeges vonása az érintettek sokszínű személyiségének – írta közleményében az alapvető jogok biztosa és két helyettese a homofóbia és transzfóbia elleni világnap alkalmából.
Székely László ombudsman, Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a közleményben azt írta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1990. május 17-én törölte a mentális betegségek jegyzékéből a homoszexualitást, tehát a többségtől eltérő szexuális irányultság azóta hivatalosan sem minősül betegségnek.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a nemi identitás, a szexuális irányultság a sokszínű emberi személyiség alkotórésze, a személyiség magjához tartozó, megváltoztathatatlan tulajdonság, amelynek alapján senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. Ezt mind Magyarországon, mind Európa-szerte számos jogszabály garantálja.
Fontosnak tartják megemlékezni a világnapról, mert a kutatások szerint a szexuális kisebbségeket gyakran éri megkülönböztetés, verbális vagy fizikai atrocitás, és az előítéletek hétköznapi megnyilvánulásaival is gyakran szembesülnek. Emiatt sokan közvetlen környezetük előtt is eltitkolják identitásukat és félelemben élnek – írták. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének felmérése szerint például az érintettek több mint kétharmada nem vállalja fel szexuális irányultságát kortársai és tanárai előtt – ismertették.
A rejtőzködés és az előítéletek azonban ördögi kört alkotnak – hívták fel a figyelmet -, mert amíg a többségi társadalom tagjai nem találkoznak a közvetlen közelükben tőlük eltérő szexuális irányultságú vagy nemi identitású emberrel, addig csak sematikus képük lehet előítéleteik visszaigazolására.
A jogszabályi keretek tehát önmagukban nem elegendőek, további erőfeszítéseket kell tenni az érintettek bizalmának megszerzéséhez és megerősítéséhez, valamint egy biztonságos, élhető környezet megteremtéséhez.
