Nemrégiben megváltoztak a jogosítvány meghosszabbításához szükséges orvosi vizsgálatról szóló jogszabályt: a továbbiakban a gépkocsivezetőket szűrik az esetleges alvászavarra is. A módosítás ráirányította a figyelmet arra, milyen veszélyforrás lehet, ha valaki kialvatlanság miatt dekoncentrált, illetve ha vezetés közben akár csak egy pillanatra is elalszik a volán mögött. Dr. Nagy Juditot, a Budai Egészségközpont igazgató főorvosát az alvászavar tüneteiről és lehetséges következményeiről kérdeztük.
Milyen panaszok tartoznak az alvászavar tünetegyütteséhez, miről ismerhetjük meg, hogy nem csak egyszerű fáradtságról, éjszakázás miatti kialvatlanságról van szó?
Alvászavarról akkor beszélünk, ha valaki ugyan időben lefekszik minden este, az alvásra szánt idő alatt mégsem tudja teljesen kipihenni magát. Maga az érintett gyakran nem is tud a betegségéről, csak azt érzi, hogy hiába aludt eleget, fáradékony, napközben is szinte ragad le a szeme, nehezebben összpontosít, a reakcióideje megnőtt. Legtöbbször a hozzátartozók fedezik fel a leggyakoribb alvászavart, az obstruktív alvási apnoét, aminek a lényege az alvás közbeni légzéskimaradás.
Az erősen horkoló betegnek alvás közben óránként akár többször is megáll a légzése néhány másodpercre, majd hangos horkantással indul újra, amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt és stresszreakcióval, mikroébredéssel reagál. Hasonlóan nappali aluszékonysághoz vezet az alvásfüggő mozgászavar, a „nyugtalan láb szindróma”, az alvás közbeni akaratlan izomrángások, és az inszomnia, az alvásképtelenség is. Ismert a narkolepszia betegség is, amikor a betegre napközben gyakorlatilag bárhol, bármikor rátörhet az alvás, akár egy villamosmegállóban állva, vagy egy fontos tanácskozáson ülve, így természetesen autóvezetés közben is.
Mit gondol, hány embert érinthet ez a gond Magyarországon?
Az alvási apnoé gyakrabban jelentkezik a túlsúlyosak, a 45 év felettiek, a dohányosok, a magas vérnyomásos betegek esetén, és megfigyelhető a családi halmozódás is. Mivel a magyar lakosság mintegy fele magas vérnyomással küzd, közel kétharmaduknak vannak súlyproblémái, és hasonló a dohányosok aránya is, ezért az érintettek száma jelentős. Becslések szerint nagyjából minden harmadik magyarnál előfordul az élete során valamilyen alvászavar.
A jogszabály által külön megemlített, légzéskimaradással járó alvási apnoéban pedig a teljes felnőtt férfilakosságnak 4-8 százaléka szenved, de közel ennyi nőt is érint a probléma. Akár több százezer ember is kerülhet az utakon veszélybe azért, mert vezetés közben hosszabb a reakcióideje, nehezebben tud a forgalmi helyzetre koncentrálni, gyakran rátör az álmosság.
Az a legnagyobb baj, ha ez a betegség csak utólag, helyszínelés közben derül ki. Vannak statisztikák arra, hogy hány baleset következik be a sofőr alvászavara miatt?
Az elalvásos balesetek arányát Franciaországban az összes eset egytizedére becsülik, Ausztráliában közel egyharmadára. Magyarországon 2011-ben 186, 2014-ben pedig 290 közlekedési baleset történt regisztráltan amiatt, mert a gépkocsivezető elaludt a volánnál. Az alvászavar miatti figyelemkiesésre visszavezethető balesetek száma pedig ennél jóval több lehet.
Mi jelezheti a sofőrnek, hogy tanácsos megállnia? Vannak előjelei, hogy vezetés közben sor kerülhet rövid ideig tartó elalvásra?
Fel kell figyelni arra, ha a gondolataink elkalandoznak, „elúsznak”, ha az agyunk egyfajta alvásközeli állapotba kerül, ha fáradtság, parancsoló álmosság ránk tör, ha a szemünk szárazon égni kezd, de arra is, ha öntudatlanul elkezdjük kényelembe helyezni magunkat, az ülés hátrébb döntésével, fészkelődéssel. Ha valaki azt érzi, hogy „csak egy pillanatra” be szeretné csukni a szemét, az már komoly veszélyt jelez.
Ilyenkor legjobb megállni a legközelebbi alkalmas helyen, és vagy tényleg aludni egy kicsit, vagy kiszállni a kocsiból, kicsit tornázni, hideg vízzel arcot, kezet mosni, kávéval, teával, hideg ásványvízzel felfrissíteni magunkat. A vezető mellett ülő is vigyázhat a sofőrre: ne hagyja ellankadni a figyelmét, beszéljen hozzá, és ha a túlfáradás jeleit észreveszi rajta, kérje meg egy kis pihenő tartására. A tét nagy: 90 km-es sebesség mellett néhány másodperces „kihagyás” alatt is akkora utat tehet meg az autó irányítás nélkül, ami bőven elég egy tragédia bekövetkeztéhez!
Hogyan derülhet fény az alvászavarra? Ha az alvászavar gyanúja felmerül, a jogosítvány meghosszabbításához ezentúl ki kell majd töltetni egy, európai orvosbizottság által összeállított, az alvászavarokra vonatkozó kérdőívet. Ha részletesebb szűrésre is szükség van, azt a beteg otthonában egy hordozható készülékkel, vagy alváslaborban végzett vizsgálattal fogják elvégezni. Ezek eredményéig nem hosszabbítják meg a jogosítványt.
Az éjszaka folyamán mért adatok kiértékelését az alvászavarokkal foglalkozó specialista, szomnológus végzi, aki egyúttal javaslatot tesz a kezelésre is. Amennyiben diagnosztizálják az alvási apnoe betegséget, a megfelelő terápia beállítása után a jogosítvány meghosszabbítható.
Aki tudja magáról, hogy alvási apnoéban szenved, annak tanácsos a jogosítvány lejártától függetlenül mielőbb felkeresnie egy alvászavarokkal foglalkozó szakembert, alváslabort. Nemcsak azért kell foglalkozni ezzel a problémával, hogy a kezeletlen apnoé ne legyen akadálya a jogosítvány érvényesítésének, hanem sokkal inkább amiatt, mert az ilyen, légzéskimaradással járó alvászavar előbb-utóbb súlyos szív- és érrendszeri betegségekhez vezethet.
Fontos tudnivaló
Az orvosi alkalmasság lejárata jelenleg nem egyezik meg a jogosítvány lejáratával! Az orvosi alkalmasságot a kártya hátoldalon szereplő 11. pont alatti dátum jelzi.
Forrás: bhc.hu
