A világméreteket öltött elhízás és az ebből adódó egészségügyi kockázatok mellett ma már nem lehet szó nélkül elmenni. A helytelen táplálkozásból és életmódból adódó túlsúly okozta gondok nem csak az egyén szintjén jelentkeznek, hanem össztársadalmi problémává nőtték ki magukat a világ számos országában, így hazánkban is. Sajnos ilyenkor hajlamosak vagyunk a végletekig egyszerűsítve egyetlen, jól megfogható tényezőre visszavezetni az okokat. Évtizedes vita, hogy mi a felelős a túlzott súlygyarapodásért? . A „bűnbakképzésnek” tulajdonképpen divathullámai figyelhetők meg, míg 5-15 évvel ezelőtt mindenért a zsír volt a hibás, addig ma inkább a szénhidrátot, azon belül is a cukrot teszik meg a bajok forrásának.
Nincs egyetlen „bűnbak”
Az igazság ezzel szemben az – állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) –, hogy hibás és végső soron veszélyes egyetlen tényezőre leszűkíteni a túlzott súlygyarapodás okait. Teljesen szakszerűtlen ez az álláspont, hiszen a táplálkozás egy rendkívül összetett folyamat, annak egy elemét kiragadni, nem szerencsés. Ez vezet egyébként a szélsőséges „csodadiétákhoz” is, amelyek a vitatható eredmények mellett, számos veszéllyel járnak. Ráadásul a zsír és a szénhidrát esetében két alapvető tápanyagról beszélünk (a harmadik nagy csoport, a fehérjék mellett), amelyeknek fontos élettani funkciói vannak. Étrendi korlátozásuk csakis bizonyos betegségek esetén indokolt, az e betegségekben szenvedőknek előírt diétákban. Egészséges embereknél a teljes megvonás szélsőséges és helytelen táplálkozáshoz vezet. A túlzott súlygyarapodás oka tehát nem valamelyik tápanyagban vagy élelmiszerben keresendő, hanem ezek fogyasztásának arányaiban és mértékében, valamint a mozgásszegény életmódban. A helyes arányokra és adagokra vonatkozóan éppen a közelmúltban adott ki az MDOSZ egy új táplálkozási ajánlást OKOSTÁNYÉR® elnevezéssel. A tápanyagalapú helyett élelmiszeralapú ajánlás az étkezéshez egyértelműen kapcsolható tányér formában jeleníti meg az egyes élelmiszercsoportok egymáshoz viszonyított helyes arányát, amelyek így rögzülve sokkal könnyebben lesznek tarthatóak a való életben is.
De mégis, zsír vagy a cukor?
„Az a kérdés, hogy a cukor vagy a zsír a rosszabb, táplálkozástudományi szempontból értelmezhetetlen. Már csak azért is, mert például a túlzott cukorbevitel jórészét is zsírrá alakítja át szervezetünk, ily módon raktározza el, vagy egy másik példát említve, az elsősorban cukortartalmukért hibáztatott édességek zsírtartalma is nemegyszer jelentős mértékű lehet – hangsúlyozza Kubányi Jolán, az MDOSZ elnöke. A legfontosabb mindkét tápanyag esetében, hogy betartsuk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott, ésszerű mennyiségeket, ami például a hozzáadott cukor vonatkozásában naponta 2 evőkanálnyi mennyiséget jelent.
A hazai felnőtt lakosság táplálkozási adatait tekintve még mindig az a helyzet, hogy míg a hozzáadott cukorfogyasztás a WHO elsődleges ajánlása körüli mértéken vagy az alatt áll, addig a zsírfogyasztásunk jóval meghaladja azt. Túlsúly illetve elhízás esetén érdemes dietetikus szakember segitségét igénybe venni, aki életvitelünk, táplálkozási szokásaink figyelembe vételével egyénre szabottan határozza meg a sikeres fogyáshoz szükséges étrend elemeit.
MDOSZ
