A reumás ízületi gyulladás igencsak meg tudja keseríteni a benne szenvedő mindennapjait, hiszen az adott testrészek merevsége, láz, levertség és nagyfokú fájdalom kíséri. Bár – főleg kezdeti stádiumban- eredményesen kezelhető, azonban kutatások szerint az állapot nagyban megnöveli a mélyvénás trombózis kockázatát. Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája elárulja, milyen tünetek esetén érdemes orvoshoz fordulnia, hogy megelőzhető legyen a nagyobb baj.
Egy kutatásban egy tajvani adatbázist használva 23.74 millió embert vizsgáltak, mely közül 29 238 küzdött reumás ízületi gyulladással. A tanulmányból kiderült, hogy náluk 3,36-szoros eséllyel alakult ki mélyvénás trombózis és 2,07-szeressel tüdőembólia. Az eredmény nem lepte meg a szakembereket, ugyanis már többször feltételezték, miszerint van némi összefüggés az artritisz és a vérrögképződés között. A Kínai Orvostudomány Egyetem munkatársai szerint az egész szervezetre kiterjedő gyulladás az oka a kialakuló trombózisnak, és ami a legmeglepőbb, hogy bár a betegség főleg az időseket érinti, az 50 év alattiakat 6-szor jobban fenyegeti ekkor a vérrögösödés!
„Az immobilitás – vagyis az, hogy az illető nem tudja mozgatni az adott testrészét- csak az egyik ok, ami növeli a trombózis esélyét. Számos egyéb tényező is húzódik a háttérben, mert az alvadási faktorok, a komplement rendszer és gyulladásban szereplő un. citokinek, interleukinek egymással hálózatosan összekapcsolva működnek. Így ma már az artériás trombózisokat is a gyulladás egyik speciális –steril – formájának fogjuk fel.”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája.
Trombózisgyanúval azonnal forduljon orvoshoz
A mélyvénás trombózis életveszélyes állapot, mivel a leszakadó kisebb-nagyobb vérrögök a véráramba kerülve a tüdőbe kerülhetnek, embóliát okozva ezzel. Éppen ezért, ha a gyulladás miatt fokozottabban ki van téve a veszélynek, érdemes nagy figyelmet fordítani az olyan tünetekre, mint a láb dagadása, elszíneződése és fájdalma – bár vannak esetek, mikor semmilyen fájdalom nem jelentkezik-, hogy elkerülhető legyen a súlyosabb probléma.
Ilyenkor mindenképp szükséges szakorvos felkeresése, aki különböző vizsgálatokkal meghatározza a vérrög helyét és méretét, majd megakadályozza annak tüdőbe való jutását, és elősegíti a vénás keringés helyreállítását.
Továbbá amennyiben családjában már előfordult trombózis, reumás ízületi gyulladás esetén érdemes genetikai vizsgálaton is részt venni, hogy még inkább csökkenthető legyen a mélyvénás trombózis esélye. Ha ekkor genetikai hajlamot igazolnak, akkor különösen fontos a megelőzés, a megfelelő életmód, azonban ha már átesett trombózison, akkor mindenképp szükséges véralvadásgátló kezelés!
Más a véralvadásgátló kezelés reumás ízületi gyulladáskor
„Ha valaki eleve egy trombózis miatt alvadásgátló cumarint szed, annak az ízületi gyulladás kezelésére alkalmazott un. nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentőket/fájdalomcsillapítókat vagy nem lehet szedni, vagy a legnagyobb körültekintéssel, mert igen komoly és veszélyes vérzéseket okozó gyógyszerkölcsönhatásaik vannak. Az a beteg, akinek előbb volt az ízületi gyulladása és utána alakult ki a trombózisa, a bevezetett alvadásgátló terápiánál ugyanez a probléma, más a dózis is. Tehát ez a helyzet mindenképpen szakemberek közreműködését igényel! Hiszem, hogy minden egyes újonnan bevezetett alvadásgátló kezelésnél a figyelmeztetések legfontosabbika a gyulladáscsökkentőkkel/fájdalomcsillapítókkal/alkohollal való kölcsönhatások ismertetése a komoly vérzések elkerülése érdekében”- teszi hozzá prof. Blaskó György
Forrás: Trombózisközpont