A világon több mint 100 millió cukorbeteget tartanak számon, s ennek száma csak évről évre folyamatosan emelkedik. Kis hazánkban kb. 500-600 ezren szenvednek cukorbetegségben.
De mi is a cukorbetegség?
A cukorbetegség egy olyan állapot, amelyben vagy a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a sejtek inzulin iránti érzékenysége csökkent, és így a sejtek nem képesek a cukor (glukóz) felvételére. Cukorbetegségről akkor beszélünk, ha a reggeli (koplalás utáni) vércukorszint magasabb, mint 6,7 mmol/l, több mint egy alkalommal. Ha 75g glukóz elfogyasztása után két órával a vércukor szint 11mmol/l felett van, az is diagnosztikus értékű. Ezt a cukorterheléses vizsgálatot akkor szokták végezni, ha egyéb tünetek utalnak a betegségre, de az éholmi vércukorszint normális.
A cukor útja
Étkezést követően az emésztett tápanyagok a vérbe majd a májba kerülnek, ahol további feldolgozásuk történik, majd elszállítódnak a különböző sejtekhez. A folyamat során megemelkedik a vércukor szintje. Ennek hatására a hasnyálmirigy egy sejtcsoportja inzulint kezd termelni. Az inzulin feladata, hogy a sejtekbe juttassa a cukrot (glukózt), hogy ott energia keletkezhessen belőle. A sejt felszínén receptorok (érzékelők) vannak, ezekhez kapcsolódik az inzulin, és ők nyitják meg az utat a glukóz beáramlásához. Mind az inzulin termelésében, mind az inzulin sejtekhez történő kötődésében zavar támadhat, és ez vezethet később a betegséghez.
Az 1-es típusú, fiatalkori cukorbetegség
A cukorbetegség két típusát lehet megkülönböztetni. Az 1-es típusú cukorbetegség akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei tönkremennek. Ennek oka általában az, hogy a szervezet saját védekező (immun) rendszere idegenként ismeri fel ezeket a sejteket, és elpusztítja azokat. Ez a típus általában fiatal korban jelentkezik (leggyakrabban 10-14 éves kor között), ezért is nevezik fiatalkori cukorbetegségnek.
Ha az inzulintermelés nem megfelelő, a vércukorszint magas lesz, mivel az inzulin nélkül nem tud bejutni a sejtekbe. A sejtek pedig a bőség közepette éheznek. A sejtek zsírsavakból és aminosavakból kezdenek energiát termelni, de a cukor hiányában káros melléktermékek (ketontestek, pl. aceton) termelődnek, ezért lehet az ilyen betegnek acetonos a lehelete. Ez az egyik legveszélyesebb állapot, mely kezelés nélkül kómához, majd halálhoz vezethet.
A szervezet megpróbálja a sok cukrot a vesén keresztül kiüríteni, de a cukor vizet visz magával, ami bőséges vizeletürítéssel jár. (Ezért is nevezik a betegséget latinul diabetes mellitusnak, mely szó szerint annyit tesz: mézízű húgyár.) Régen ugyanis a vizelet ízéről diagnosztizálták a betegséget, természetesen a többi tünet fennállásakor). A víz és izomtömeg vesztés hatására gyors fogyás következik be, szomjúság és jó étvágy mellett. A magas cukorszint az idegeket károsíthatja, mely érzészavarokat okozhat. A szemlencse vizenyője miatt pedig látászavar jelentkezhet. E két utóbbi tünet a cukorszint gyors rendezésével helyreáll. Hosszútávon fennálló betegség esetén azonban ezeket a tüneteket már a fehérjék cukrok által történő módosítása okozza, melyek nem rendeződnek a vércukorszint normalizálásával.
A 2-es típusú cukorbetegség: lassú menet
A fent felsorolt klasszikus tünetek az 1-es típusra jellemzőek, ellentétben a 2-es típusú cukorbetegséggel, mely sokszor tünetmentesen kezdődik. Ez inkább középkorú embereken jelentkezik, akiknek többsége túlsúlyos, de nem feltétlenül. Itt a sejtek inzulinérzékenysége csökkent, melynek sok oka lehet. Ezt enyhébb formának is tekintik, mert a tünetek csak lassan jelentkeznek, és sokáig kontrollálhatók diétával, vagy gyógyszerekkel. Ennek ellenére, ha a cukorszintet nem kontrolláljuk, a szövődmények ugyanolyan súlyosak lehetnek.
- Ezek a tünetek jelentkezhetnek
Korai jelei a fáradékonyság, szomjúság, és gyakoribb vizeletürítés lehetnek. E mellett a hirtelen fogyás, a gyakori hüvelyi gombás fertőzések, illetve húgyúti fertőzések és a lassú sebgyógyulás hívhatják fel rá a figyelmet. Az érzészavar és a homályos látás már későbbi szövődmények, és sajnos nehezebben is kezelhetők, mint az 1-es formánál, mivel ezeket nem a magas vércukor, hanem a cukor által módosított fehérjék hozzák létre. Legtöbbször azonban tünetmentes a betegség, és általános orvosi vizsgálat során fedezik fel.
Életmód-tényezők, avagy miért fontos a rostgazdag táplálkozás?
Bár a betegség kialakulásában fontos tényező a kor, a testsúly és bizonyos genetikai faktorok, a kifejlődésében az életmód nagy szerepet játszik. Ezt igazolja a betegek növekvő száma a világ fejlett társadalmaiban. Elcsépelten hangzik, hogy a túlzott finomított élelmiszer fogyasztás káros az egészségünkre, de ez esetben fokozottan igaz.
A finomított élelmiszerekkel (és nem csak a szénhidrátokkal) az a baj, hogy nagyon kevés emésztést kívánnak meg a szervezetünktől. Így étkezés után túl gyorsan hozzáférhetővé válnak, túl gyorsan emelkedik meg a vércukorszintünk.
Ennek eredményeként a hasnyálmirigy nagy mennyiségű inzulint juttat a vérbe, hogy gyorsan csökkentse a cukorszintet. Ez meg is történik, ami a normálisnál alacsonyabb vércukorszintet eredményez. Az agy sejtjei azonban csak glukózt képesek használni az energiatermelésre, ezért egy sóvárgás jön létre. Ez az oka annak, hogy reggeli után két-három órával már valami nasit kívánunk, és biztosan tudjuk, hogy ebédig nem fogjuk kibírni. Ekkor bekapunk valami „gyorsan emészthetőt”, és a folyamat kezdődik elölről. Olyan ez, mintha reggel felülnénk egy hullámvasútra, és este alig várnánk, hogy kiszállhassunk belőle.
A sóvárgás fázisában egy másik folyamat is történik. Az inzulinnal ellentétes hatású hormonok és stresszhormonok termelődnek, melyek képesek a raktárakból cukrot mozgósítani. Igen ám, de ezek a hormonok más működéseinkre is hatással vannak. Idegesek leszünk, stresszesek leszünk, emelkedik a vérnyomásunk, melyek további egészségügyi problémákhoz vezetnek.
A vércukor ingadozás hatására átlagosan magasabb a vér inzulinszintje, emiatt az érzékelő receptorok száma csökken a sejteken. Kezdetben lehet, hogy a reggeli (koplalás utáni) vércukorszint inkább alacsony és nem magas, később azonban elkezd emelkedni a receptorok kimerülésének megfelelően. Ahogy a folyamat halad előre, a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei is kifáradnak, és ekkor már az inzulin termelése is csökken. Ilyenkor válhat szükségessé az inzulin pótlás.
Bár a klinikai orvoslás nem veszi figyelembe, fontos még megemlíteni, hogy a finomított szénhidrátok lebomlása során savas végtermékek keletkeznek, amik kedveznek bizonyos baktériumok, gombák elszaporodásának. Ez az elsavasodás egyik fő következménye. E mellett a magas cukor szint táplálja is ezeket a parányi élőlényeket (mikroorganizmusokat), sőt azok is hozzájárulnak a vércukorszint ingadozásához. Nem meglepő például, hogy a hüvelyi gombás folyamatoknál mindig fel kell, hogy merüljön a cukorbetegség.
| A cukorszint napközbeni nagymértékű ingadozását a fentiek értelmében el kell kerülni, melynek megoldása a rostgazdag, alacsony finomított cukortartalmú táplálkozás. |
- Nem a szénhidrát az ellenség, hanem annak finomított, könnyen hozzáférhető formája
A hozzáférhetőséget az étel elkészítési módja is befolyásolja, a nyers ételek ilyen szempontból sokkal jobbak, mivel a hőkezelés, felbontja a molekulák egy része közötti kötéseket is.
Dr. Francine Kaufman, a Los Angelesi Gyermekkórház Diabétesz, Endokrinológia és Anyagcsere Központjának vezetője, az Amerikai Diabétesz Szövetség volt elnöke a fenti megfontolás alapján fejlesztett ki egy nyers kukoricakeményítő alapú készítménycsaládot, melyből a cukor olyan egyenletesen szívódik fel, hogy akár 8 órán keresztül is képes stabil vércukorszintet biztosítani.
Az alapvető cél az volt, hogy a kezelt cukorbetegek ne tapasztaljanak meg alacsony vércukorszinttel járó (hipoglikémiás) időszakokat, mely az inzulinterápia sajnálatos velejárója lehet. A készítmény azonban sokkal több területen is jelentőséggel bír a fogyókúrától a fitness edzéseken át a maratoni sportokig.
| Mire érdemes figyelni mindennapi táplálékainkkal kapcsolatban, hogy elkerüljük a diabétesz kialakulását? Erről cikkünk 2. részében olvashat! |
Dr. Gulyás Tamás
www.vitaminsziget.com
