A klasszikus náthás panaszok összetéveszthetők a pollenszezonban gyakori allergiás tünetekkel.
Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek felismerjék. Az idejében megkezdett kezeléssel ugyanis nemcsak a panaszok mérsékelhetők, hanem a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.
|
Allergia |
Nátha |
Láz |
Nem |
Ritkán |
Orrfolyás |
Igen, átlátszó, vízszerű |
Igen: átlátszó, sárgás vagy zöldes színezetű is lehet |
Ízületi és/vagy izomfájdalmak |
Nem |
Előfordulhat |
Könnyező, viszkető szemek |
Igen |
Ritkán |
Tüsszögés |
Igen |
Igen |
Torokfájás |
Ritkán, inkább viszkető érzés jellemző |
Előfordulhat |
Féloldali orrdugulás |
Szinte soha |
Előfordulhat |
A náthát elsősorban vírusok okozzák. A betegség lefolyása átlagosan 7-10 nap, és döntő többségben szeptember és április közti időszakban fordul elő. A pollenallergia tünetei ezzel szemben az allergén növény virágzásának időszakában jelentkeznek és a pollenszórás végéig tartanak. A pollenszezon tehát az időjárás függvényében február végétől-március elejétől kezdődik a mogyoró virágzásával. A leggyakoribb allergén, a parlagfű által okozott tünetek a növény virágzásának csúcsidőszakában, augusztus közepétől szeptember közepéig a legerősebbek.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha visszatérő panaszaink vannak, hasonló tüneteink jelentkeztek az előző év egy adott időszakában, akkor felmerül a pollenallergia gyanúja. Az allergiaellenes tüneti készítmények akkor alkalmazhatók igazán eredményesen, ha az allergén növény virágzásának elején, a pollenszórás kezdetekor elkezdjük a szedésüket. Ezért fontos, hogy ismerjük a panaszokat okozó növényt, nyomon kövessük az aktuális pollenjelentést, és idejében orvoshoz forduljunk, beszerezzük a szükséges készítményeket. Jó, ha tudjuk, hogy a tüneti szerek mellett létezik tartós megoldás is az allergia ellen: az immunterápia, mely a tapasztalatok szerint már az első évben jelentősen enyhíti – különösen az orrdugulás és a szemtünetek esetében – a panaszokat.
Budai Allergiaközpont