A növények gyógyászati alkalmazása egyidős az emberiséggel. A gyógyhatások mellett azonban sok esetben mellékhatásokkal, kölcsönhatásokkal is számolni kell. A növények számos komponense válthat ki allergiát az arra érzékenyeknél. Növényeknél gyakori a keresztallergia, mely során az egyik növényre való allergia esetén a reakciók egy másik növény alkalmazása során is kialakulnak, ennek legismertebb példája talán a görögdinnye-parlagfű keresztallergia.
Röviden az allergiáról
Egyes becslések szerint a fejlett országok lakosságának közel 25%-a szenved valamilyen allergiában. Az allergia egyfajta túlérzékenységi reakció, melynek oka a szervezet nem megfelelő immunválasza. Allergia esetén az immunrendszer olyan anyagokkal szemben is védekezik, melyek ellen erre nem lenne szükség.
Allergiát kiváltó anyagok lehetnek például a pollenek, vegyi anyagok, állati szőr, poratka, gombák, tojás, diófélék, halak, kagylók és tej. Az allergia többféle mechanizmussal is kialakulhat, és az érintett egyének különböző allergiás tüneteket mutatnak, amelyek az enyhétől (rhinitis) a szélsőségesig (anafilaxia) terjednek. Az allergiás betegségek kezelésének legfontosabb eleme az allergiát kiváltó allergén azonosítása.
A növényekben előforduló anyagok azonnali, I-es típusú és késői, IV. típusú allergiás reakciót váltanak ki. Az I. típusú, vagy azonnali túlérzékenység esetén az allergiát kiváltó anyaggal (allergénnel) szemben a szervezet speciális immunglobulint (IgE) termel. Súlyosabb esetben életet veszélyeztető anafilaxiás sokk is kialakulhat. A légúti allergiát okozó növényi pollenek (pl. a parlagfű virágpora és annak fehérje-típusú komponensei) ilyen mechanizmus révén okoznak panaszokat.
A késői, IV. típusú túlérzékenységi reakció hosszabb idő alatt alakul ki, mivel az allergénnel szemben nem létezik antitest. Az allergént a szervezetben az immunrendszer sejtjei azonosítják, ezt követően kezdődnek el termelődni az allergiás reakcióért felelős anyagok. A késői túlérzékenységi reakció jellemző tünete az allergiás bőrgyulladás. Ilyenkor az allergén anyagok a bőrrel történő érintkezést követően váltanak ki allergiás választ. A késői típusú túlérzékenységi reakció kiváltásában a leggyakoribb kontakt allergén a nikkel. A kontakt szenzibilizációt kiváltó allergének közül második helyen állnak a balzsamféleségek (pl. perubalzsam), és az illóolajok. A késői típusú túlérzékenységben szerepet játszanak az Asteraceae családjának egyes jellegzetes vegyületei, a szeszkviterpén-laktonok is. A szeszkviterpén-laktonok speciális típusairól ismert, hogy túlérzékenyítő hatásúak, az ezeket tartalmazó növények bőrrel érintkezve kiütést, irritációt, bőrgyulladást okoznak. Nem minden Asteraceae növényben vannak azonban ilyen, kontakt allergiát kiváltó szeszkviterpén-laktonok; míg a parlagfűben előfordulnak, addig a kamillában például nem.
Veszélyes-e a kamilla?
Az egyik legbiztonságosabb hagyományosan alkalmazott gyógynövényünk a kamilla. A virágzat fürdőadalékként, lemosókban már 4 hetes kortól használható, fogyasztását pedig 6 hónapos kortól tartja kellően biztonságosnak az Európai Gyógyszerügynökség. A kamilla lényegében az egyetlen gyógynövény mely 1 éves kor előtt, tehát csecsemőknek is biztonsággal adható. Mégis időről-időre előfordul az a tévhit a közösségi médiában, hogy a kamilla veszélyes növény és súlyosan allergizál. A kamilla feltételezett allergizáló hatásáért egy szeszkviterpén-laktont tettek felelőssé, azonban ez a vegyület a növény Európában termesztett állományaiban kimutathatatlan. A kamillának tulajdonított allergiás esetek hátterében nagy valószínűséggel egy másik növény, a nehézszagú pipitér (Anthemis cotula) áll, mely megjelenésében hasonló a kamillához, de nagy mennyiségben tartalmaz allergizáló szeszkviterpén-laktonokat. Ezért fontos az, hogy a gyógynövényeket hozzáértők gyűjtsék és azonosítsák. A bizonytalan eredetű, nem szakember által begyűjtött kamilla esetén fokozott a túlérzékenységi reakció kialakulásának kockázata.
Pollenek
Számos gyógynövény pollenje allergizál, ami a virágzásuk alatt intenzív.
- a fenyőfélék: március-augusztus
- a fűzfa: március-június
- a hárs: március-április
- a vadgesztenye: április-május
- a pillangósvirágúak (Fabaceae): május-augusztus
- az ernyősvirágzatúak (Apiaceae): május-augusztus
- a bodza május-július
- az útifűfélék (Plantago fajok): május-szeptember
Parlagfű, amely semmi esetre sem gyógynövény
A parlagfűallergia sok százezer ember életét nehezíti meg hazánkban is. A kínzó tüneteket a parlagfű pollenjei okozzák, leginkább augusztustól szeptemberig. A parlagfű gyomnövény, mely ellen a legjobb védekezési módszer a növény teljes kiirtása. Veszélyes tévhit, hogy a parlagfűből készült házi készítmények, pl. lekvár alkalmas lehet a parlagfűallergia kezelésére. Ezen termékek amellett, hogy maguk is allergiát válthatnak ki, állatkísérletek alapján, melyekben a parlagfű agy- és vesekárosítónak bizonyult, potenciális kockázatot is jelentenek. A parlagfű speciális módon, immunterápia részeként használható az allergia kezelésére, melynek során a növény pollenjéből egy speciális kivonatot készítenek, amelyet aztán tabletta vagy cseppek formájában egy bizonyos mennyiségben, meghatározott időn át adagolnak a betegnek annak érdekében, hogy a tünetei végleg megszűnjenek. Az immunrendszer ilyen módú áthangolásához azonban orvosi felügyeletre van szükség.
Létezik-e gyógynövény mely csökkenti az allergia tüneteit?
Számos helyen olvashatunk természetes megoldásokról allergia kezelésére. Ezek nagyrésze azonban túlzás és egy-egy valós hatás eltúlzásából vagy elferdítéséből alakult ki. Találkozhatunk például csalánalapú tisztítókúrával, útifű alapú allergiaellenes teakeverékkel, vagy immunrendszer újrahangoló csipkebogyó és kasvirág készítményekkel, ezek hatásossága azonban nem igazolható sem az allergia megelőzésére, sem annak enyhítésére.
Megoldási lehetőségek gyógynövényallergiára
Az allergia kezelése során az első lépés az allergénnel való kontakt csökkentése vagy minimálisra mérséklése.
Gyógynövények pollenjei ellen:
- Takarítsunk gyakrabban, portalanítsunk rendszeresen!
- Szellőztessünk röviden!
- Mossuk gyakrabban a hajunkat, ruháinkat.
- Tartózkodjunk a szabadtéri aktivitásoktól!
Kerüljük az allergiát kiváltó növény készítményeit, lehetőség szerint külsőleg és belsőleg se használjunk olyan készítményt, amely allergiát kiváltó anyagot, növényt tartalmaz. A kialakult allergiás tünetek kezelésére alkalmazzunk antihisztamin-terápitát. Súlyos és/vagy nem szűnő panaszok esetén irányítsuk orvoshoz a beteget.
Dr. Tóth Barbara
SZTE Klinikai Gyógyszerészeti Intézet