Hogy jön egy királyfi tán, hófehér paripán… És ma már a paripához sem ragaszkodunk! Van, akinek gyalog is jöhet az a bizonyos királyfi vagy királylány, csak jönne már!
Krúdy Gyula azt írta: „Az álom: játék, mint az élet… Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.” Mert az álmaink megvalósulhatnak, és ezért nem mindegy, hogy miről vagy kiről álmodozunk. Apropó: álom vagy álmodozás? Nem ugyanaz. Az álmodozás a remélt vagy vágyott dolgainkról való ábrándozás.
Az álom komoly dolog, olyan, mint az élet. Az ókori népek tudták, hogy az álmok idején kapcsolatot tudunk teremteni a természetfeletti és a való élet között. Az álom gyakran előre jelezhet eseményeket is, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi „üzenet” jött álomban ősidők óta. Az álom tökéletes állapot és közeg, hogy az égiek jelezzenek nekünk, csak a mi dolgunk, hogy megfejtsük ezeket. Az ókori népek nagy jelentőséget tulajdonítottak az álomnak, a zsidóság is azt tanította, hogy tanuljunk az álmokból, de kritikusan szemléljük azokat, hiszen vannak kinyilatkoztató álmok, és vannak a mindennapjainkról szóló egyszerűbb álomképek. A Bibliában számos esetet tudunk felsorolni, amikor az „égiek” álom képében adták át az üzenetet. Ezek kinyilatkoztató álmok voltak, és meghatározták az álmodó sorsát. Sőt, az egész emberiségét is olykor! Ha az ember üzenetet kap álmában a Teremtőtől, arra bizonyára emlékszik, hiszen másfajta élményként éli át.
Nagy Konstantin császár 312 októberében a Milvius hídi ütközete előtti éjszakán különös álmot látott: egy hatalmas lángoló kereszt és egy felirat jelent meg álmában: (latinul) „In hoc signo vinces!”, azaz „E jelben győzni fogsz!”. A császár másnap felvarratta a kereszt jelét a katonái ruhájára, és a keresztény isten jelképét és áldását kérte segítségül a csatában. A megdöbbentő álom jóslata bejött, hiszen Konstantin diadalmaskodott, megnyerte a csatát. Az álom miatt véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és gyakorlatilag elősegítette a keresztény vallás térhódítását. A császár a római vallás főpapja maradt, az álom hatására támogatni kezdte a keresztényeket, az utána hozott törvényeiben is tetten érhető a szimpátiája. A Szentföldön templomokat építtetett, és ekkor nyilvánították a vasárnapot ünnepnappá. És mindez egy álom hatására!
Évezredekkel ezelőtt Egyiptomban azt tartották, hogy a léleknek két része van. Az egyik rész éjjel a testben marad, hogy életben tartsa, míg a másik rész utazik, és valójában, amit mi álomnak hiszünk, azt az utat a lélek bejárja, amikor is párhuzamosan egy másik világban megtörténnek a megálmodott képek.
Vajon mikor álmodunk és mikor élünk? Melyik az igazi?
Vannak csodálatos álmaink, és vannak rémálmaink. Azt mondják, hogy nincs rossz álom, mert aki álmodik, az él. Hiszen a halottak már nem álmodnak. Még a legrosszabb álmunkban is lehet valami jó, néha csak annyi, hogy felébredünk és megállapíthatjuk, hogy „csak” álom volt.
Vannak visszatérő álmaink, ezek nyilván az álmodó személyes tapasztalataihoz vagy életszakaszához kötődnek, általában egy bizonyos fel nem dolgozott problémát jeleznek. Néha még a megoldást is megmutatva. Persze mindenhez kell tudatosság, figyelem, mert az álmokat megfejthetjük, ha megértjük az üzenet lényegét. Freud szerint a visszatérő álmokban elfojtott félelmeink, konfliktusaink jelennek meg. Ő bebizonyította, hogy minden álom megfejthető és beilleszthető az életünkbe.
Művészek, zeneszerzők, alkotók gyakran számolnak be „megálmodott” művekről. Amikor a művész sugallatot kap, melyet ébredés után feljegyezve, megdöbbenve tapasztalja, hogy megálmodta következő művét. Igen, ez létező folyamat, néha a költő rímekben, előre megírtan megkapja a versét. De egy nagyon fontos eleme van ennek: ébredés után azonnal le kell írni, különben szétfoszlik az álmodott kép vagy illúzió. Azt mondják a szakemberek, hogy ébren az agy egy bizonyos logika alapján működik, míg álomban nincsenek korlátok, hiszen az egész univerzum végtelenségét járhatja be a lélek álmodás közben. Szóval léteznek ezek a kreatív álmok, sőt, tudatos álmodás is lehetséges, persze kitartó munka és gyakorlat szükséges hozzá. Mint mindenhez az életben!
Álom az élet vagy az élet az álom? Lehet, csak mi tudunk tenni ezért, hiszen teremteni tudunk kimondott szavainkkal, gondolatainkkal és álmainkkal. Jól fontoljuk meg tehát, hogy miről álmodozunk, mit gondolunk, hiszen minden valamiféle energia, és ahol a figyelem, oda összpontosul az életünk is. A velünk megtörtént dolgok már okozatok. Szóval az álmaink, a gondolataink előfutárai az életünknek. Figyeljünk az álmainkra és tervezzük tudatosan az életünket!
Emlékezzünk Krúdyra, aki azt írta: „Álom: játék, mint az élet… De néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is.”
Vinci- Vészabó Noémi
Leonardo da Vinci díjas festőművész, író
Megyeri Art Management
A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2024. március
