A hosszú tél után beköszöntő jó időben legszívesebben egész nap a szabadban lennénk, ami jótékony hatással van vitaminháztartásunkra. A nyári időszakban azonban sokan esnek a mértéktelen napozás hibájába. A manapság oly’ divatos bronzbarna bőr sokakat év közbenis szoláriumozásra ösztönöz; mindennek káros hatásai viszont egyre látványosabb méreteket öltenek. A leginkább a fehérbőrű lakosságot veszélyeztető festéksejtes rosszindulatú bőrdaganat, a melanóma gyakorisága rohamosan nő világszerte és egyre több fiatal áldozatot követel – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelyet Prof. Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke, Dr. Lengyel Zsuzsanna, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, bőrgyógyász-onkológus és Dr. Oláh Judit a Szegedi Tudományegyetem docense, bőrgyógyász, klinikai onkológus tartottak.
Magyarországon évente hozzávetőlegesen 1700-2000 az újonnan felismert melanómás betegek száma. Bár a melanóma időben felismerve gyógyítható, szomorú statisztikai adat, hogy hazánkban éves szinten kb. 400 áldozatot követel a festékes bőrrák. Világviszonylatban az előrejelzések alapján az elkövetkező 5-6 évben akár másfélszeresére is nőhet a melanómás megbetegedések száma.
„A bőrgyógyászati szakma szívügyének tekinti, hogy minél szélesebb körben terjessze ezzel a veszélyes kórral kapcsolatos legfontosabb ismereteket” mondta el bevezetőjében Dr. Bata-Csörgő Zsuzsanna.
Milyen a melanóma?
A melanóma bármely életkorban és bárhol a bőrünkön, ritkán a nyálkahártyákon is kialakulhat. Sötétbarna vagy fekete, gyorsan növekvő folt vagy csomó a leggyakoribb tünet, de festékes anyajegyünk küllemének hirtelen változása (pl. anyajegy körül kialakult gyulladás, vérzés, nedvezés, színének változása) is felhívhatja a figyelmet a kórra. Kezelés nélkül gyorsan terjed, megtámadhatja a nyirokcsomókat és a belső szerveket is, ami nem ritkán halálos kimenetelű lehet.
Napimádók és szolisok veszélyben
Bizonyos külső jegyek, mint a szeplők, a világos szem-, bőr- és hajszín, de a napérzékenység is jelezheti a betegségre való fokozott hajlamot. „A melanóma nemcsak a napimádók, de a rendszeresen szoláriumozók között is jóval gyakoribb”, hívta fel a bevezető előadásában a figyelmet Dr. Lengyel Zsuzsanna.
Fontos kockázati tényező a nagyszámú festéksejtes anyajegy; a legnagyobb veszélyt jelenti, ha a szabálytalan anyajegyeket hordozó egyének még napimádók is, ilyen esetben a betegség kockázata akár százszorosára is növekedhet olyan családokban, ahol a melanóma halmozottan fordul elő.
Vedd észre!
Dr. Oláh Judit hangsúlyozta: „Mint oly’ sok más esetben, a melómánál is életmentő a minél korábbi stádiumban történő felismerés, ebben az esetben sebészi kimetszéssel szinte százszázalékosan gyógyítható. Otthoni vizsgálat során az anyajegyek számát, alakját vagy színét érintő változások során szükséges azonnal bőrgyógyász szakorvoshoz fordulni.”
Előrehaladott betegség, áttétek esetén az utóbbi két évben vált elérhetővé olyan diagnosztikus eljárás és terápiás lehetőség, amely lehetővé teszi bizonyos genetikai elváltozással járó melanómák diagnosztikai felismerését és célzott gyógyszeres kezelését. A terápiás palettához tartoznak többek között az immun- kemo- és sugárterápiák.
A gyógyulás esélye még a legmodernebb kezelési eljárások együttes alkalmazása mellett is jóval kisebb, mint az időben felismert és műtéttel eltávolított daganatok esetén tapasztalható túlélés, ezért – különösen a veszélyeztettek körében- igen fontos a rendszeres, szakember által végzett szűrés.
Így védekezz
A rizikófaktorok csökkentése érdekében érdemes megfogadni az alábbi pár tippet a nyárra, amelyek betartásával aktívan és tudatosan felléphetünk a betegség ellen.
- Napsütéses napon délelőtt 11 és délután 4 óra között keressük az árnyékot
- Erős napsütésben viseljünk széles karimás kalapot nyakunk védelmében, és hosszú ujjú inget, amely a vállat és karokat befedi. Ügyeljünk arra, hogy napszemüvegünk megfelelő fényvédő szűrővel legyen ellátva.
- Használjunk a napsütés intenzitásának megfelelő faktor erősségű fényvédő krémet (minimum 15+, de 30+ a legbiztonságosabb). Figyeljünk rá, hogy mind az UVA, mind az UVB sugárzás ellen védjen a készítmény és 20 perccel a napozás előtt kenjük magunkra.
- Vízparton különösen ajánlott a vízálló fényvédő krém használata, amivel minden szabadon lévő bőrfelületet kenjünk be, mivel a víz visszaveri az UV sugarakat. 2-3 óránként ismételjük meg a fényvédőkrém alkalmazását a nagyobb biztonság érdekében.
- Kerülendő a túlzott napozás és szoláriumozás. A mesterséges forrásból származó UV sugarak ugyanannyira veszélyesek, mint a napból származó sugárzás.
Noguchi
