A kórkép sokak által ismert, melynek zihálással, fulladással járó tüneteit előszeretettel jelenítik meg filmek, vagy karikírozás (eminens szemüveges kisgyerek a „fujókájával” a suliban, akit mindenki csúfol, de matekórán tarol) vagy elrettentés céljából. Valóban, akik e betegségben szenvednek, és voltak már hasonló fullasztó helyzetben, azok jól tudják, hogy ezt átélni, csöppet sem vicc.
A fulladás ugyanis a kontroll elvesztését jelenti a saját testünk, sőt életünk felett is. Ha ezt gyermeknél látjuk, akkor az élmény még borzasztóbb. Éppen ezért fontos megérteni, hogy mi ez a betegség, és hogyan, hol lehet segítséget kérni. Mik az asztma biológiai tényezői, mik a környezeti, szociális és pszichés okai? Ezen utóbbiakon, ha változtatni teljes mértékben nem is lehet, elfogadni és kezelni őket muszáj, ami egyben a gyógyulás és tünetmentesség kulcsa.
Mi is az asztma?Az asztma egy olyan tünet együttes, melyet általános, de visszafordítható légúti elzáródás jellemez, amit egyidejűleg tapadós légúti nyák termelése és helyi gyulladás létrejötte is jellemez. Az asztmás roham azonban visszafordítható. Az esetek döntő többségében allergiás eredetű a probléma, így sok betegnél egyidejűleg más allergia pl.: szénanátha, vagy táplálékallergia is jelen van. |
David Beckham is asztmás
Rengeteg embert érint világszerte ez a probléma, különösen a fejlett országokban. Hogy mennyire elterjedt ez probléma azt az is bizonyítja, hogy sok híresség szintén küzd a problémával, köztük olimpikonok és más sportolók is. Az asztmával való sikeres és teljes élet tehát közel sem lehetetlen. A sikeres Oscar-díjas Diane Keaton is asztmás, csak úgy, mint a sportos filmsztár, Michael Dudikoff, aki gyermekkorában szintén e betegséggel küzdött. Furcsának tűnhet, de igaz; még énekesek is eredményesen szembe néznek ezzel a gonddal: Coolio a rapper, vagy a magyar Király Viktor. Az olimpiákon résztvevő atléták pedig majdnem 10%-a küzd asztmával. A híres futball-legenda, David Beckham fiatal kora óta asztmás beteg.
|
Mi okozhat asztmát gyermekeknél?
Genetika
Kétségtelenül jelen van. Az asztmások családjában és felmenői közt általában mindig találunk szintén asztmás családtagokat. Ha például mind a két szülő asztmás, akkor a gyerekek között négyszer gyakoribb a probléma. Egypetéjű ikreknél 20%, kétpetéjűeknél 5%-ban beteg a másik testvér is. A genetika szerepét bizonyítja az is, hogy igazoltak számos gént, melyek eltérései hatással vannak az asztma kialakulására.
Ez azonban nem jelenti azt egyáltalán, hogy ez megpecsételné bárki sorsát is. A genetika ebben az esetben csak egy alap, de a betegség kifejlődéséhez és fennmaradásához környezeti és pszichés tényezőkre is szükség van. Ezek helyes befolyásolásával és megfelelő gyógykezeléssel tehát még genetika hajlam esetén is elérhető a tünetmentesség. Asztmás gyermekek előtt nyitott az út a sport és az éneklés felé is.
Környezeti, szociális és pszichés tényezők
A múltat nemcsak a felnőttek, de már a gyermekek is magukban hordozzák. Legyenek ezek korábbi fertőzések, a terhesség alatti anyai dohányzás hatásai, a családon belüli konfliktusok, anya-gyermek kapcsolat stb. Ezek ismerete és kezelése nem közömbös a helyes orvosi, gyógyszeres terápia mellett.
Környezeti tényezők
A betegség kialakulásában, vagy megelőzésében kulcsszerepe van a környezeti tényezőknek.
A túlzott higiénia és a környezeti allergénektől (állatok, kosz), betegségektől való fokozott védelem előidézhetik az asztma kialakulását.
Más tényezők csökkentik a betegség előfordulását. Ilyen például a vidéki élet és bizonyos fertőzéseken való átesés. A gyermek túlóvása tehát nem feltétlenül helyes.
- Dohányzás. Kedvezőtlen hatású, ha a szülők dohányoznak és a gyermek így passzív dohányossá válik. A terhesség alatti dohányzás különösen nagy kockázatú.
- Bizonyos felső légúti fertőzések, krónikus orrmelléküreg gyulladások (arc- és homloküreg gyulladás) fokozott kockázatot vagy provokáló tényezőt jelentenek.
- A különböző pollenek, házipor, penészgombaspórák, állati szőrök, bizonyos kemikáliák, egyes gyógyszerek szintén provokálói vagy előidézői lehetnek az asztmának.
- Fizikai terhelésre, főleg száraz, hideg levegőn igen rosszul reagálhatnak az asztmás betegek.
- Veszélyeztetettek lehetnek még az ún. gasztrointesztinális refluxban (GERD) szenvedő betegek is. Ebben a betegségben a gyomorsav rendellenes módon visszaáramlik nyelőcsőbe, égő, maró érzést okozva. A nyelőcsőbe visszajutott gyomorsav idegi reflexes úton szűkítheti a tüdő hörgőit, így provokálva rohamot.
Elfojtás, túlvédés – a pszichológiai szempont
A társas kapcsolatok, így a testvér jelenléte, vagy a csoporttársak a bölcsödében, óvodába igen fontos a gyermek egészséges fejlődése szempontjából. Az anya-gyermek kapcsolat több ponton is szerepet játszhat a betegség kialakulásában. Az asztmát sokan tartják egy olyan tünetegyüttesnek, mely az elfojtott érzelmekkel áll kapcsolatban.
Gyermek elfojthatja az érzelmeit, mert az anya, vagy a család tiltja a sírást, vagy az érzelmek kinyilvánítását, sőt olyan is előfordulhat, hogy még bünteti is. Így a gyermek igyekszik megfelelni az elvárásoknak. Fojtás-fulladás – aki tapasztalt már rohamot, tudja, hogy az érzések romakor nagyon hasonlít arra helyzetre, amikor az ember sírni, ordítani akar, de nem tud, nem szabad neki.
A pszichológusok szerint az asztma a túlzott védelem miatti belső fulladozás megnyilvánulása is lehet. A túlzott védelem nemcsak a szó szerinti fokozott higiéniás védelmet, vagy a már-már mániákus tisztaságot, minden kosztól, sártól való tiltást jelenti. Azokban a családokban, ahol a gyermek önállósodni szeretne, de a szülők túlvédő, túlaggódó természete ezt nem hagyja, ott a gyermek érzelemvilágába a fojtó védelem, a mindentől való tiltás szintén fullasztó lehet. Természetesen sok esetben a szülők ezt nem direkt teszik: ők maguk is lehetnek szorongó típusok. Ez szintén elősegítheti az asztma kialakulását. A gyermekben egyszerre lehet jelen a védelem utáni vágy, hiszen a túlaggódó szülőktől azt tanulja, hogy minden veszélyes, ugyanakkor hajtja őt a megismerés vágya, a felfedezés izgalma. Ez a belső konfliktus szintén kockázatot jelenthet.
| Hogy a betegségtudatnak mekkora jelentősége van, azt azok a kísérletek is bizonyítják, amikor asztmásokkal – akik már tudják, megtanulták, mire allergiásak olyan anyagot inhaláltattak, amiben ugyan nem volt rohamot előidéző anyag, de a betegek mégis azt hitték róla. Mivel úgy tudta, hogy allergént lélegzett be, rohama lett, pedig maga, a fulladás kiváltó anyag nem volt jelen. |
Felmerült az a feltételezés is, hogy a gyermekek a rossz családi körülmények között az asztmás rohamok előidézésével odafigyelést és törődést kapnak. Ekkor azonban valódi rohama van a gyermeknek, tehát a szó szoros értelemben nem arról van szó, hogy csak megjátssza. Ez a kikényszeríttet törődés miatti roham nem tudatos! A gyermek nem szándékosan, előre megfontoltan teszi. Büntetni ezért hiba és nem szabad!
Honnan lehet észrevenni, hogy a gyermek asztmás? – Tünetek
A tünetek az alig észrevehetőtől a súlyos rohamig igen széles skálán mozognak. Ráadásul ezek nemcsak, hogy betegenként eltérőek lehetnek, hanem egy betegnél is váltakozhat, hogy épp melyik közülük a vezető.
- Előfordul, hogy csak krónikus köhögés az egyetlen tünet. Ez, mint ahogy az asztma legtöbb tünete főleg a kora hajnali órákban, reggel jelentkezik.
- Tünetek: ziháló, sípoló, rövid légzés, köhögés főleg éjszaka. Mellkasi szorítás, nyomás szintén gyakran jelen van. Félelem, néha halálfélelem és ijedség sokszor uralja ilyenkor a belső világot, mely már önmagában provokatív.
- Az asztmás betegeknél a kilégzés nehezített, így súlyos roham alatt a gyermek sok levegőt szív be, de kevesebbet tud kifújni, így egyre inkább felfújódik.
További érdekes információt talál:
www.medukáció.hu
medukacio.blog.hu
Medukáció facebook oldalán
