A nem megfelelő inhalációs gyógyszerhasználat, az allergének, vírusinfekciók, elhízás és stressz fokozott kockázatot jelentenek asztmában.
Hazánkban mintegy 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván, az éves új megbetegedések száma pedig 15 000 – 20 000 között mozog. Az asztmás betegek közül többen súlyos asztmától szenvednek. Számukra fokozott kockázatot jelenthet a SARS-CoV-2 vírus, a most kezdődő allergia szezon pedig további kihívás elé állíthatja ezeket a betegeket.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a világon kb. 300 millióan szenvednek asztmában, 2025-ig további 100 millió új betegre számítanak.
Az asztma krónikus betegség, ami a légutakat érinti, ezért a COVID-19 szempontjából is kiemelt rizikócsoportba sorolhatók ezek a betegek, közülük is elsősorban a súlyos és az alulkezelt vagy gyógyszereiket nem megfelelően alkalmazó asztmások. Súlyos asztmában nehezebb elérni a betegség teljes tüneti kontrollját, ezért jelentős lehet az életminőség romlás: rendszeres vagy állandó mellkasi nyomásérzéssel, kis terhelésre is jelentkező nehézlégzéssel, sípolással, fulladással, éjszakai köhögéssel küzd ez a betegcsoport. Ha a COVID-19 tünetes súlyos asztmás betegnél alakul ki, súlyosabb lefolyású lehet és nagyobb kockázattal is járhat. Az ő esetükben ráadásul nehezebb lehet felismerni magát a vírusfertőzést, hiszen több tünet megegyezhet az asztmások alap panaszaival: köhögés, nehézlégzés, mellkasi nyomás. Ha ezekhez friss légúti fertőzésre jellemző tünetek kapcsolódnak (láz, száraz vagy hurutos köhögés), akkor a szakértők azt tanácsolják a betegeknek, hogy forduljanak telefonon háziorvosukhoz.
„Az asztmásoknak – függetlenül betegségük állapotától – még szigorúbban be kell tartaniuk a világjárvány kapcsán ajánlott óvintézkedéseket” – hangsúlyozta Prof. Dr. Tamási Lilla, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Allergológiai és Légzéspathológiai Szekció Elnöke. Az Asztma Világnapja alkalmából a koronavírus járvány miatt online közvetítéssel tartott sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a világon kb. minden 10. embert érint az asztma élete során, és ma már ez a leggyakoribb krónikus betegség a gyerekek körében. Az asztma, mint alapbetegség, aktív légúti gyulladás esetén (vagyis ha a beteg nem használja megfelelően az inhalatív a gyógyszereit vagy alulkezelt, illetve súlyos asztmás) hajlamosíthat a fertőzésekkel, így például a SARS-CoV-2 vírussal szembeni fokozott fogékonyságra.
A most erősödő allergia szezon már önmagában is ronthatja az erre érzékeny asztmások állapotát, hasonlóan az elhízáshoz, stresszhez és különösen a légúti vírusfertőzésekhez.
A szakember kiemelte, fontos, hogy az asztmás betegek a járvány ideje alatt se hagyják abba rendszeresen használt inhalációs gyógyszereik szedését.
Az asztmások bázisterápiáját a direkt a légutakban ható, a légutak gyulladását csökkentő inhalációs kortikoszteroidok képezik. A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a betegek – köztük a tünetmentesek is – továbbra is használják ezeket a gyógyszereket az orvosuk által előírt módon és dózisban.
„A gyógyszeres terápia folytatásával megelőzhető az asztmás betegek állapotromlása, ezzel pedig elkerülhető egy esetleges kórházi kezelés.” – magyarázta a szakorvos.
Az asztmásoknál a vírusfertőzések (bármilyen légúti vírus) rizikót jelentenek. Súlyos állapotromlást és akár asztmás rohamot is okozhatnak, a megszokott terápia folytatása segít ennek megelőzésében.
A súlyos asztmások egy részének már nem elegendő az inhalációs gyógymód, hanem hosszabb-rövidebb ideig tabletta formájában szedett kortikoszteroidokra szorulnak. Ezek csökkentik a légutak gyulladását, azonban immunrendszer gyengítő hatásuk miatt hajlamosíthatnak a fertőzésekre. Bizonyos esetekben a súlyos asztmások állapotromlása csak ezekkel a szerekkel előzhető meg. Számukra fontos, hogy a járvány ideje alatt is folytassák ezt a terápiát az orvos utasítása szerint. Ezeknek a gyógyszereknek a hirtelen elhagyása is ellenjavalt.
A súlyos asztmás betegek egy csoportján segít a biológiai terápia. Ennek folytatását is kiemelten fontosnak tartja a szakember, mert ezek a gyógyszerek jelentős szerepet játszanak az állapotromlások és asztmakontroll romlás megelőzésében.
A súlyos asztmában alkalmazható biológiai terápiák jelentősen csökkenthetik az asztmás rohamok gyakoriságát, és némelyikkel kapcsolatban ki is mutatták, hogy használatuk akár a szisztémás szteroidok dózisának csökkentését is eredményezheti.
„Ezekből is látszik, hogy az asztmásoknak több szempontot is figyelembe kell venniük a koronavírus járvány elleni védelemben és mindenekelőtt be kell tartaniuk a kezelőorvos által előírt szabályokat és tanácsokat” – emelte ki a sajtótájékoztatón Dr. Tamási Lilla és hozzátette, mivel a jól beállított asztmásoknak is szükségük lehet kontrollra a járvány ideje alatt, tartsák folyamatosan a kapcsolatot az orvosukkal, kövessék az orvos által előírt adagolást, és a megelőzés érdekében még jobban figyeljenek oda az egészséges életmódra: az étrendi megszorítások, a diéta és a sport hozzájárulhat ehhez. Ez azért is fontos, mert a túlsúly súlyosbíthatja az asztma tüneteit. Az asztmások továbbra is kerüljék a dohányzást, dohányfüstöt és a házi allergénekkel (például: por, atka, állatszőr) való érintkezést, melyek állapotromláshoz vezető rizikótényezők az azokra érzékenyeknél.
A betegséggel és a terápiás lehetőségekkel kapcsolatos további információért kérjük, forduljon kezelőorvosához!
Az anyag a GlaxoSmithKline Kft. közreműködésével jött létre.
Az anyag lezárásának dátuma: 2020.04.28.
