Életünk kb. egyharmadát alvással töltjük, mégsem figyelünk rá eléggé!
Az emberi élet során magától értetődő, hogy naponta alszunk, hiszen már újszülöttkortól kezdve jelen van ez az élettani működés, sőt,
csecsemő- és kisgyermekkorban sokkal több időt töltünk ebben az állapotban, mint későbbi életünk folyamán. A gyermek növekedésével az alvás napi időtartama csökken, azonban felnőttkorban is napunk mintegy negyedét-harmadát ebben az állapotban töltjük. A teljes emberi élettartamra vetítve elmondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen időnk egyharmadát töltjük ebben az állapotban, így szinte meglepő, hogy az orvostudomány csak az utóbbi fél évszázadban kezdte igazán felfedezni ezt az élettani folyamatot, és kezdte tudományos vizsgálat alá vonni
az alvás során megváltozó testi és pszichológiai működéseket.
Ha nagyon sokat vagy ha nagyon keveset alszunk, az is veszélyes?
Az alvás felnőttkorban megfigyelhető jelentősége kapcsán említésre méltó, hogy az alvás mennyisége nagy elemszámú populációban végzett vizsgálatban összefüggésben volt a halálozással. Az összefüggés U alakú görbét mutatott, mind a túl sok, mind a túl kevés alvás esetén megnövekedett a halálozás kockázata. Az összefüggést okozó faktorok között felmerült a különböző krónikus betegségek szerepe,
amelyek tudvalevőleg rontják az alvás minőségét, de emellett ismert, hogy a depresszió, mint pszichés kórkép, szintén negatív befolyással van a halálozásra, illetve felmerül, hogy az altatószerek használata is összefüggésben lehet az ezen folyamat mögött álló háttértényezőkkel. Az alvásnak leginkább magától értetődő funkciója a megfelelő ébrenlét fenntartása, vagyis a kipihentség biztosítása, ami által lehetővé válik az egyén számára a mindennapi tevékenységek megfelelő végzése. Ezt leginkább olyan szubjektív tényezőkkel írhatjuk le, mint az álmosság, fáradtság, illetve éberség fogalma.
Álmosság alatt leginkább azt értjük, hogy az adott időpillanatban mennyire érezzük valószínűnek azt, hogy megfelelő helyzetben el tudnánk aludni. Ismert, hogy a különböző alvásbetegségek járhatnak együtt megnövekedett nappali álmossággal, az egyik leggyakoribb ilyen kórkép az obstruktív alvási apnoe.
A fáradtság nehezebben definiálható fogalom, sokféle aspektusból lehet megfogalmazni, de fontos hangsúlyozni, hogy habár létezik alváselégtelenségből adódó fáradtság is, ez nem ugyanazt jelenti, mint az álmosság.
A rossz alvás rossz étkezési szokásokkal társulhat
Az alvás szerepe az étkezési szokások befolyásolásában, az étvágy szabályozásában, illetve a különböző étkezési zavarokban egy jóval kevésbé feltárt terület. Az étkezési szokások jelentősége igen sokrétű a mai társadalomban. Elsősorban az elhízás oldaláról közelíthetjük meg ezt a témát, lévén az elhízás a modern társadalmakban népbetegségnek számít. Az ebből következő társbetegségek (cukorbetegség, szív-ér rendszeri problémák), illetve a mozgáskorlátozottságból fakadó életminőségcsökkenés, mind nagyban meghatározzák az egyén jóllétét.
Társadalmi aspektusból megközelítve az elhízásból és a hozzá kapcsolódó társbetegségekből adódó betegségteher mértéke anyagi értelemben is óriási. Másik nézőpont lehet a definitív étkezési zavarok és az alvászavarok, alváspanaszok, illetve az alvásszerkezet kapcsolata. Ismert, hogy étkezési zavarokban szenvedőknél az inszomnia gyakorisága különböző tanulmányok szerint 30–85% között mozog. Emellett a rövidebb alvásidő, a rosszabb alvásminőség, illetve a kevesebb rem és a mélyalvás mind összefüggésben áll az elhízással. Továbbá érdekes módon inszomnia esetén nagyobb az esély egy későbbi étkezési zavar kialakulására, mi több, az étkezési zavar esetén kialakuló inszomnia megnöveli a visszaesés esélyét. Úgy tűnik tehát, hogy az alvással összefüggő folyamatok hatással lehetnek az étkezési zavarok kialakulására, fennmaradására, és rontják az abból való kigyógyulás esélyét.
A kutatási eredmények tükrében felmerül, hogy az alvás-összetöredezettség csökkentése, a megfelelően hosszú alvásidő, a megfelelő mennyiségű rem alvás, illetve a cirkadiánritmusnak megfelelő étkezés mind védő faktorok lehetnek az étkezési zavarok, a rossz étkezési szokások kialakulásában. Illetve az ezen faktorok számbavétele segítheti az étkezési zavarok terápiáját oly módon, hogy fókuszba
kerülésük esetén esetleg nagyobb mértékű és gyorsabb javulás várható.
A modern alváskutatás csupán néhány évtizedes múltja ellenére mára eljutottunk oda az ismeretekben, hogy az alvás sokrétű funkcióinak megfogalmazása után megkerülhetetlennek tekintsük a közegészségügyi jelentőségét.
Dr. Rónai Katalin Zsuzsanna PhD
gyermek- és ifjúságpszichiáter
rezidens
Kivonat a Magyar alváskönyv 2. című könyvből
Megrendelhető: https://shop.galenus.hu/termek/magyar-alvaskonyv-2/
A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2024. május
ÚJDONSÁG! Megjelent a Magyar alváskönyv 2. kiadása!
- Kapcsolatban állhat az alvás és az elhízás?
- Lehet, hogy rosszul aludt, ha reggel fáj a dereka?
- Ha nagyon sokat, vagy nagyon keveset alszunk, egyik sem jó?
Számtalan általános és különleges kérdésekre található meg a válasz a 19 szerző által írt könyvben.
Megrendelhető a Galenus webáruházban!
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ
Főszerkesztő: G. Németh György
Kiadói szerkesztő: Dr. Szarvasházi Judit
A Magyar Alvás Szövetség, a Semmelweis kiadó és a Galenus kiadó közös kiadványa.
148 mm x 210 mm méretű, 368 oldalas, színes, puha táblás könyv.
