Az okoseszközök képernyője, a kibocsátott fény, az állandó pszichés várakozás és a készenlét is okozhat alvásproblémát.
A képernyőidő és az alvás összefüggésének vizsgálatában úgy tűnik, hogy egyre fontosabbá válik az aktív és a passzív képernyőidő megkülönböztetése. Passzív képernyőidő egy film vagy a YouTube-videók megtekintése, a hírek olvasása.
Az aktív képernyőidő esetén a felhasználó testi vagy szellemi aktivitást végez a képernyő előtt. Ez magába foglalhatja például a tanulást, a videójátékkal történő játékot, a szakdolgozatírást vagy a fényképszerkesztést. A kutatások alapján az elalvás előtti aktív képernyőidő valószínűbben vezet alvási nehézségekhez az elalvás előtti passzív képernyőidővel szemben.
Az okoseszközök hatása az alvásra
Az alvás az emberek számára alapvető és nélkülözhetetlen fiziológiai folyamat. Életünk megközelítőleg 30%-át alvással töltjük. Az alvás befolyásolja agyunk működését, a gondolkodást, az emlékezetet, a döntéshozást, a koncentrációt és az immunrendszer működését.
A hosszabb alvásmegvonás halálhoz vezethet. Minőségét pszichológiai, biológiai és környezeti tényezők befolyásolják. Az alvás minőségét csökkentő környezeti tényezők lehetnek például az intenzív, elalvás előtti fény- vagy hanghatások. Alvást befolyásoló pszichológiai tényezők lehetnek például az érzelmi állapotok: izgalmi állapot, félelem vagy boldogság. A videójátékok, filmek intenzív fény- és hanghatásokat tartalmazhatnak. Az ingerek olyan sűrűn követhetik egymást, hogy epilepsziás rohamot is kiválthatnak olyanok esetében is, akiknek a kórtörténetében nincs ilyen.
Az okostelefon-használat és az alvási problémák közötti kapcsolatot több kutatás is megerősíti. A készülékek azért lehetnek negatív hatással az alvásra, mert olyan környezeti ingereket (intenzív fény- és hanghatások) és tartalmakat (agresszív, szexuális vagy érdeklődést felkeltő témák) biztosítanak közvetlenül elalvás előtt, amelyek alvási nehézségeket okozhatnak. Továbbá, ha éjszakára nem kapcsoljuk ki a készüléket, egyfajta készenléti állapot jellemző ránk. Ebben az állapotban várjuk az üzeneteket, és gyakran ellenőrizzük a telefont.
Az okoseszközök funkcióinak, az elalvásra gyakorolt hatása
Általánosságban azt mondhatjuk tehát, hogy a lefekvés előtti készülékhasználat rontja az alvás minőségét és mennyiségét. A kérdés, hogy vannak-e olyan funkciók, alkalmazások vagy tartalmak, amelyek lefekvés előtti használata kevésbé vagy egyáltalán nem rontja az alvás minőségét. A válasz természetesen igen, hiszen az egyes alkalmazások és funkciók különböző tartalmakkal dolgoznak.
Nem mindegy, hogy elalvás előtt akciófilmet tekintünk meg vagy egy színezőprogramot használunk, amely relaxáltat. Az akciójátékokhoz gyors és pontos reakciókra van szükség. Ezek a játékok fokozott agyi működéseket igényelnek, az alvás előtti közvetlen használatuk stimulálhatja a felhasználót, akinek így alvásproblémái lehetnek. Jó ötletnek tűnik tehát a mobiljátékok korlátozása a reggeli, délelőtti vagy kora délutáni időszakokra a jobb alvásminőség elérése érdekében.
A legtöbb kutatás a közösségi média használatának a negatív következményeit hangsúlyozza az alvással összefüggésben.
A különböző kapcsolattartó és üzenetküldő alkalmazások is alvási nehézségeket okozhatnak.
Lényegében az alkohol- és droghasználathoz hasonlóan elvonási tünetek jelennek meg (félelem, szorongás), amelyek a készülékhasználatkor csökkennek. Emiatt a nomophobiával küzdő személyek a készüléket nem kapcsolják ki éjszakára sem, és rendszeres időközönként ellenőrzik.
Fomo esetén a személy fél attól, hogy kimarad fontos szociális eseményekből, érdekes beszélgetésekből. A kimaradástól való félelem órákkal lerövidítheti az alvásidőt, hiszen várunk a számunkra fontos másik személy üzenetére egy chatben, pedig már álmosak vagyunk.
NOMOPHOBIA
(no–mobile–phobia) esetén a személy félelmet és szorongást él át abban az esetben, ha a készülék nem elérhető a számára, vagy nem tudja használni, például lemerült.
Mi van a gyermekekkel?
Az okoseszközök negatív hatása az alvásra különösen fontos a gyermekek esetében. Az iskoláskorú gyermekek alvásigénye nagyobb a felnőttekénél, lehet akár napi 9-12 óra is. A késő délutáni, esti készülékhasználat a gyermekeknél is megnehezíti az elalvást.
A gyermekek megfelelő alvásának érdekében a következő ajánlások fogalmazhatóak meg:
- A képernyőhasználat inkább a nap első felében történjen.
- Az agresszív, felzaklató tartalmakat gyermekek esetében nappal is kerülni kell.
- A szülő-gyermek kapcsolat és a kötődés erősítésével, közös játékkal a gyermeknek kevésbé lesz szüksége az okoseszköz-használatra, ami csökkenti az alvási problémákat.
Fontos tudatosítani a szülőkben és a gyermekekben az esti képernyőidő és az alvási nehézségek közti kapcsolatot.
Dr. Körmendi Attila
pszichológus, egyetemi docens,
Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar,
Pszichológiai Intézet
Kivonat a Magyar Alváskönyv 2. című könyvből,
mely megrendelhető a shop.galenus.hu oldalon!
A cikk a Patika Magazinban jelent meg.
Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2025. március