A serdülőkor időszaka minden szülő fejében egy kaotikus periódust feltételez. Felerősödnek azok a félelmek, miszerint gyermekük drogozni, inni fog, valamint tartanak attól, hogy „elveszítik” gyermeküket, aki a felnőtté válás útján halad. Ilyenkor az apák általában szigorral próbálják megfékezni a serdülőt. De jól teszik?
A legtöbb szakirodalom azt mondja, hogy a serdülőkor egyfajta második születés, vagyis átmenet a gyermekkor és a felnőttség között. Valóban a változások kora, amit a szülő sokszor nehezen él meg, azonban ne felejtsük el, hogy mi magunk is voltunk kamaszok és „túl is éltük” (ahogy a szüleink is).
Az emberek sztereotípiája a serdülőről, hogy rendetlen, szemtelen, lusta, trágár … stb. Ám ez a változásokkal teli időszak nem ilyen sötét és rémisztő. Érdemes átgondolni és megérteni a felnőttnek, hogy mit, miért tesz a gyermek, s változás a gyerek, a fiatal egész lényét érinti. Változik hormonálisan, fizikailag és lelkileg is. A serdülőkor nyitánya hormonális jellegű: lányoknál az első menstruáció, ami sok esetben fájdalmas, ilyenkor a többségük megijed a vérzéstől, esetleg szégyenérzet alakulhat ki. A fiúknál az első magömlés jelenthet problémát, mert ez számukra új és ijesztő, hiszen kéjt ad, mégis a „bepisiltem” érzése erősödik. A test ugyanúgy változik, ami már külső jegyekben is megnyilvánul. Növekszik a kar hossza, a testmagasság, mutálás, pattanás, borosta… Mindezek arra utalnak, hogy valami változás előtt állnak. A serdülőnek el kell tudnia fogadni és alkalmazkodni a változások okozta nehézségekhez.
Zökkenőmentes kamaszkor? Létezik ez?
A válaszom egyszerű: nem! Ne ringassuk magunkat illúzióba és ne várjuk el a gyermektől, hogy úgy jusson keresztül ezen az időszakon, ahogy a szülőnek a legkényelmesebb lenne. Ha nem lennének zökkenők, az jelentené az igazi problémát. Pontosan a zökkenők, kihívások, ellenállás jelzi azt, hogy gyermekből felnőtté válik a kamasz.
Legfőképpen az apák nem értik, hogy az addig engedelmes, simulékony gyermek miért válik hirtelen neveletlenné, engedetlenné. Hiba lenne, azt gondolni, hogy neveletlen. Csupán az apának furcsa, hogy önállósodni próbál gyermeke. Az apai szigor, túlzott szabályozás, még nagyobb ellenálláshoz, dachoz vezet. Az anyának és az apának egyaránt támogatnia kell a serdülőt. Miközben feszegeti a határokat és magára húzza a felnőtt szerepet, társadalmi normákkal kerül szembe, amit be kell építenie személyiségébe és meg kell szilárdítania azokat. A legfőbb cél, hogy önbizalmat adjon az apa és azt a tudatot erősítse, hogy bármikor elérhető, biztos pont gyermeke életében. Akkor éli meg kudarcként gyermeke felnőtté válását, ha ragaszkodik egy bizonyos képhez arról, milyennek kell majd lennie csemetéjének. Vagy ha ahhoz ragaszkodik, hogy gyermeke továbbra is gyermek maradjon. A kamasz megérzi, amikor a szülő kétségbeesett. Riadtan reagál a változások időszakában, ilyenkor, mint egy sündisznó, még nagyobb tüskéket növeszt, mivel bűntudata keletkezik, hogy valamit rosszul csinál. Valójában semmi mást nem tesz, csupán harcol saját magával és a külvilággal, hogy megszilárduljon identitása, személyisége.
A kamasznak az egyensúly keresése a legfőbb célja, melynek sikeressége a szülői támogatáson is múlik.
A cikk további részének elolvasásához klikk ide:
http://www.bebikkicsikesnagyok.hu/7188/az-apanak-se-konnyu-planeha-serdul-a-gyereke/ !