Mire figyeljünk, ha szóját fogyasztunk?
A szójabab sokoldalú, előnyös kémiai összetételű élelmiszeralapanyag. Tartalmaz esszenciális aminosavakból felépülő fehérjéket, telítetlen zsírsavakat, lecitinben gazdag olajat, de nagy a rosttartalma is, a magja pedig B- és E-vitaminokban, valamint ásványi anyagokban gazdag. Az étrendben a szója tekinthető a legjelentősebb fitoösztrogén-forrásnak.
Mik azok a fitoösztrogének?
A női nemi hormonok közé tartozó ösztrogének elsősorban a női nemi jellegek kialakításáért, a megfelelő nemi működésért felelősek, de kisebb mennyiségben jelen vannak a férfiak szervezetében is, és mindkét nemben segítik többek között a normál csontállomány megtartását. A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek az emberi szervezetbe bekerülve ösztrogénszerű vagy éppen azzal ellentétes hatásokat váltanak ki. Hatásuk azonban gyengébb, mint a szervezetben termelődő ösztrogéneké, így terápiás alkalmazásuk a belső, saját ösztrogéntermelés csökkenése esetén nyer értelmet.
Kedvező hatások
A fitoösztrogének több kedvező biológiai hatással is rendelkeznek. A múlt században figyeltek fel arra a jelenségre, hogy Ázsiában jóval alacsonyabb bizonyos daganattípusok (pl. prosztata, emlő) előfordulása, a szív-ér rendszeri megbetegedések, a csontritkulás gyakorisága, ill. a menopauza során tapasztalt kellemetlen tünetek intenzitása is az európai vagy az amerikai átlaghoz képest. A genetika mellett az életmódbeli különbségek, különösen az eltérő étrend adott magyarázatot a tapasztaltakra. Kelet-Ázsiában az egy főre eső fitoösztrogén-bevitel (elsősorban a rendszeres szójafogyasztás miatt) az európainak a több tízszerese, és ez a krónikus növényiösztrogén-fogyasztás nagyban hozzájárul a fent említett problémák alacsonyabb előfordulási gyakoriságához az ázsiai populációkban.
Kedvezőtlen hatások
A táplálékként elfogyasztott szója esetenként okozhat puffadást, hasmenést. A megadózisú fitoösztrogént tartalmazó étrendkiegészítők már rendelkezhetnek mellékhatásokkal. Bizonyos gyermektápszerek is tartalmaznak szóját, ami hormonhatása révén kedvezőtlenül befolyásolhatja a gyerekek szervezetének fejlődését és a nemi érésüket, habár a hosszú távú hatásokat még nem tanulmányozták.
A szóján kívül más fitoösztrogén-tartalmú növény (pl. len, kékszőlő) is részei a táplálkozásunknak. Ezek fogyasztása a kiegyensúlyozott táplálkozás részeként biztonságos, a túlzott mennyiségű fitoösztrogén- vagy szójabevitel azonban a nemi érés előtt kockázatokkal jár.
Dr. Dávid Csilla Zsuzsanna
gyógyszerész, PhD-hallgató
A cikk a Patika Magazinban jelent meg. Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban!
2024. április
