A puffadáshoz, émelygéshez, hasmenéshez hasonló, bizonytalan emésztőszervi tüneteiket sokan ételallergiának hiszik, pedig többféle kiváltó ok, így intolerancia is meghúzódhat a háttérben. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont allergológus, klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy az öndiagnózissal egészségünket is kockára tehetjük.
Ételallergia vagy ételintolerancia?
A magyar nyelv számtalan nyelvi fordulata árulkodik az étkezéssel és emésztéssel kapcsolatos népi megfigyeléseinkről. Nem veszi be a gyomra, nem tudja megemészteni – mondjuk azokra az emberekre, akik nem képesek feldolgozni egy szituációt, információt vagy érzelmet. De mi a helyzet azokkal, akiknek a szervezete valóban nem képes megbirkózni bizonyos élelmiszerekkel? Az ételallergia és az ételintolerancia mind többeket érintő egészségügyi probléma, ám az egymást átfedő emésztőszervi panaszok ellenére a két állapot jelentős különbségeket mutat.
Mi az ételallergia? Miben más, mint az intolerancia?
–Az ételallergia és az intolerancia közötti legfontosabb különbség, hogy ételallergia esetén az immunrendszer is érintett, és az allergénnel történő érintkezést követően minden esetben rendkívül gyorsan jelentkeznek a problémát okozó a tünetek – mondja Dr. Balogh Ádám.
Az immunrendszerünk ugyanis valamilyen oknál fogva tévesen veszélyesnek ítéli meg az élelmiszerben jelenlévő allergént (pl. a földimogyoróban vagy a tehéntejben található specifikus fehérjét), és ez vált ki a bőrt, a gyomor- és bélrendszert, illetve a légutakat érintő azonnali tüneteket, súlyos esetben pedig fulladásos roham, vérnyomásesés és akár anafilaxiás sokk is felléphet. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az allergiás betegek egy részénél a tüneteket akár egy minimális mennyiségű allergén is kiválthatja. Az ételallergiás reakciók többségét egyébként a földimogyoró, a diófélék, a tojás, a tehéntej, a búza, a szezám, a hal, a kagyló és a szója okozzák, és a betegséget jellemzően gyermekkorban diagnosztizálják (világszerte a gyermekek körülbelül 4%-ának van ételallergiája, szemben a felnőttek mindössze 1%-ával).
Nem életveszélyes, de rendkívül kellemetlen panaszokat okozhat: az ételintoleranciáról
Mint Balogh doktor mondja, az ételintoleranciák is okozhatnak az allergiához hasonló tüneteket (pl. hányinger, hasmenés, hasi diszkomfortérzés), ám ez esetben a panaszokat nem a szervezet kóros immunválasza váltja ki. Az intoleráns betegeknél az emésztőrendszer működési zavaráról beszélhetünk, azaz az illető szervezete nem képes bizonyos tápanyagokat megemészteni vagy feldolgozni. A klasszikus ételintoleranciák esetében enzimdefektus okozza a kellemetlen emésztési panaszokat. Ennek egyik legismertebb példája a sokakat érintő laktózérzékenység, amikor a szervezet nem képes megbirkózni a tejben és tejtermékekben található cukorral, a laktáz enzim hiánya vagy csökkent működése miatt. Előfordulhat, hogy valaki a gyümölcsökben és gyümölcskészítményekben található fruktózt nem képes megemészteni (fruktóz intolerancia). Az ételintoleranciákat azonban nagyon sokféle kórfolyamat hozhatja létre, ezek egy része egyelőre még a szakemberek számára sem tisztázott – mondja dr. Balogh Ádám.
Az ételintoleranciában érintettek érzékenyen reagálhatnak bizonyos élelmiszer-adalékanyagokra (pl. szulfitok, nátrium glutamát, szalicilátok), toxinokra vagy az élelmiszerekben előforduló természetes vegyi anyagokra (pl. hisztamin), és azt is látjuk, hogy bizonyos kórképek esetén (pl. funkcionális bélbetegségek) is gyakran merül fel az élelmiszerekkel szembeni túlérzékenység. Az ételintolerancia tüneteivel kapcsolatban az allergológus szakember kiemeli, hogy ezek lassabban – akár órákkal vagy napokkal az étel fogyasztása után – jelentkezhetnek, kevésbé súlyosak, mint az ételallergia tünetei, és a reakció erőssége a bevitt táplálék típusától és mennyiségétől is függ.
Az ételallergiától eltérően azonban az ételintolerancia nem okozhat súlyos és potenciálisan életveszélyes allergiás reakciót (anafilaxiát), a tünetek mindemellett rendkívül változatosak is, hiszen nem korlátozódnak kizárólag az emésztőszervrendszerre. Gyermekek esetében az ekcéma, szénanátha, viselkedésbeli változások (hiperaktivitás, koncentrációzavar, fejfájás) és a fejlődés elmaradása is jelezhet ételintoleranciát.
–Manapság azt tapasztaljuk, hogy a páciensek előszeretettel „diagnosztizálják” maguk a tartósan fennálló emésztőszervi panaszaikat, és kezdenek bele saját szakállukra akár egy drasztikusabb diétába is. Természetesen a beteg által megfigyelt, bizonyos ételekhez köthető tünetek fontos információval szolgálnak számunkra. Ilyen esetben azonban az allergológus szakorvosnak kell eldöntenie, hogy ezeket a panaszokat valóban valamilyen élelmiszer okozza-e, és ha igen, akkor azt is lényeges meghatározni, hogy ételallergiáról, korai vagy reakcióról, vagy intoleranciáról van-e szó. Mindkét állapot diétát igényel, de az intolerancia korántsem jelent olyan drasztikus megszorításokat, mint egy ételallergia. Ez utóbbi esetében komponens alapú allergiatesztek segítségével az is megállapítható, hogy az allergén mely összetevője okozza tüneteit, és fennáll-e az érintett személynél az anafilaxia esélye – ismerteti Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont szakembere.
Viszont az ételintoleranciák diagnosztizálása az esetek nagyobb részében komplexebb megközelítést igényel és fontos megjegyezni azt is, hogy a kereskedelmi forgalomban elérhető ételintolerancia (IgG alapú vérvizsgálatok) tesztek nem alkalmasak a diagnosztizálásra, ahogy ezt számos hazai és nemzetközi allergiatársaság is kijelentette. A specifikus allergének pontos azonosításával a szakorvos személyre szabott, hatékony kezelési tervet állíthat össze, és a betegek is magabiztosabban igazodhatnak el az étrendi korlátozások között.
Forrás: Allergiaközpont
