Az időskori demencia témáját érzékeny humorral feldolgozó művet, Florian Zeller Az apa című darabját mutatják be szombaton Valló Péter rendezésében a Vígszínházban.
Florian Zeller darabja 2014-ben elnyerte a legjobb színműnek járó Moliére-díjat, és azóta a világ számos országában bemutatták – olvasható a színház MTI-hez eljuttatott közleményében.
A darab népszerűsége abban rejlik, hogy egy olyan témát dolgoz fel, amiről szinte mindenkinek van tapasztalata hozzátartozóként, ismerősként, barátként.
A darab főhőse, a Kern András által alakított André mindent elfelejt. A lakása, a lánya, a bútorok… minden olyan idegennek tűnik. Anne (Bach Kata), a lánya próbál neki segíteni, de André ápolása a lehetetlennel határos: az idős férfi mindenkit elmar maga mellől és lassan teljesen elveszíti a kapcsolatát a valósággal is – olvasható a darabról.
A szerző érzékenységgel ábrázolja egy idős férfi küzdelmét a felejtéssel, a betegséggel és a lassú leépüléssel. A demencia az agyi funkciók folyamatos hanyatlásával jár együtt, memóriaromlást, a mozgásfunkciók beszűkülését okozhatja és akár odáig ronthatja a beteg állapotát, hogy képtelen lesz ellátni napi rutintevékenységeit.
Valló Pétert kiemelte: több mint 10 millió demens ember él Európában, így ma már olyan sokakat érint ez a probléma, hogy a színháznak is dolga ezzel foglalkozni. „Ez az előadás azért is tudja érzékenyíteni a nézőket, mert bár a téma, amit feldolgoz, keserves, mégsincs benne egy pillanatig sem keserv. Az élet szeretetének a szemszögéből próbálja nézni az egész folyamatot, amitől az rokonszenves és átélhető lesz”.
Míg a legtöbb hasonló témával foglalkozó mű a hozzátartozók szemszögéből mutatja be a folyamatot, Az apában a világot André észlelésén keresztül tapasztalja a néző. A beteg nézőpontjából, aki úgy érzi, nincs semmi baja, nincsenek problémák, csak a környezete vetíti ki rá ezt az egészet. A főszereplőt játszó Kern András szerint maga a helyzet az érdekes, az, ahogy a férfinak a kezdetektől végigkövethetjük a demencia felé vezető útját. Miként változik meg a kapcsolata a közvetlen környezetével, a lányával, annak előző férjével és mostani párjával, majd megjelennek a különböző látomásszerű alakok, akiket már nem ismer meg. „Ami a legjobban megfogott a színdarabban, hogy egy ennyire sötét téma ellenére bődületesen jó humorral van megírva” – fogalmazott.
A leépülés mellett egy másik konfliktus is megjelenik a színpadon. André lányáé, akinek édesapja ápolását egy új szerelmi kapcsolattal kellene összeegyeztetnie.
A darabban a főszereplők mellett Brasch Bence, Waskovics Andrea, Horváth Szabolcs/ Zoltán Áron és Márkus Luca játszik, a díszletet Horváth Jenny, a jelmezt Benedek Mari tervezte.
