Mint ahogy más hasonló beavatkozásnak, a nemi szervek piercingjének is vannak kockázatai. Ennek mértéke azonban nem igazán ismert, minthogy a testékszerek ilyetén felhasználását nem egyszerű tanulmányozni. Mindenesetre a megbetegedések ariációinak számának növekedésére számíthatunk, arányosan a piercing elterjedésével.
A testékszerek felhelyezésének leggyakoribb mellékhatása a fertőzés, melyet általában megelőzhető a beavatkozás tudatos utókezelésével, és természetesen a megfelelő higiénés körülményekkel. A fertőzések gyakorisága mégsem nevezhető elenyészőnek. Bármilyen infekció komoly egészségi problémákat okozhat, beleértve a sterilitást és az életveszélyes szövődményeket. Ha egy piercing-stúdióban az eszközöket nem fertőtlenítik kellőképpen, az eljárásnál fennáll a lehetősége bármely fertőző betegség terjesztésének – beleértve a leprát, a tetanuszt, a tuberkolózist, a fertőző májgyulladást, vagy az AIDS-et.
A nemi szervek piercingjének van néhány jól elkülöníthető, sajátos kockázata
A jobban behatoló piercingek, mint például a pénisz végén átmenő ékszerek, csak tapasztalt emberrel tehetők fel, ha egyáltalán ez bárkire is rábízható. Az ilyen testékszerek komoly vérzést okozhatnak, és a merevedésre képes, barlangos szövet megsértése a férfiaknál az impotencia veszélyével jár. A klitorisz piercingje szintén veszélyeket hordoz magában. Néhány nemi szervi piercing hegesedésekkel járhat, és a húgycső szűkületét eredményezheti.
A köldök-piersing veszélyesebb, mint az intim testékszer?
Míg egyes, a nemi szervekre elhelyezett testékszerek vérzésre hajlamosítanak, addig előnyük az, hogy az erősebb véráram folytán a sérült szövetek gyorsabban gyógyulnak be. Egy VCH vagy egy Prince Albert típusú piercing 4-6 hét alatt gyógyulhat be, viszont egy köldök-piercingé 12 hónapig is eltarthat. Épp ezért a köldök-piercingelése sokkal veszélyesebb, mint a nemi szerveké.
Egészében véve a piercingből eredő kockázatok nagy részét még nem ismerjük. Mivel a piercing-készítők munkája egyelőre nemigen szabályozott, nem lehet tudni, hogy adott esetben valóban képzett szakember végzi-e ezt a munkát, és hogy a kellő elővigyázatossággal dolgozik-e.
Sajnos, egyes helyeken még a megfelelően sterilizált eszközök nélkül működik a piercing-stúdió, és minden ellenőrzés, felügyelet nélkül. Nagy szükség lenne tehát a szabályozásra.
A piercing és az orvostudomány
Tekintettel a potenciálisan adott, komoly kockázatokra, számos egészségügyi szervezet adott ki tanácsokat és figyelmeztetést a piercing gyakorlatával kapcsolatban, sokszor pedig fellépnek ellene. Ritkán akad olyan orvos, aki a piercing lelkes híve lenne, a lehetséges negatív következmények miatt.
„Nem hiszem, hogy bármelyik doktor is támogatná ezt az alapvetően öncsonkításnak nevezhető divatot.” – nyilatkozta egy internetes magazinnak Shelly Ann Sekula-Gibbs, bőrgyógyász adjunktus a Houstoni Orvostudományi Egyetemen. – „Én mindenkit eltántorítok, aki tanácsot kér tőlem e tekintetben.”
Van azonban vitába száll ezzel a szemlélettel. E vélemény szerint nem kellene minden orvosnak ennyire idegenkednie a piercing-től. Hiszen, ha a gyógyító hivatásúak ilyen gyászosan és horrort emlegetve reagálnak rá, az nem segít azokon, akik határozottan kérik magukon a piercing elkészítését.
Vagyis az orvosoknak semleges magatartást kellene tanúsítaniuk a piercinggel szemben – vélekednek a lojálisabbak, és félretenni előítéleteiket, még akkor is, ha sokan vélekednek úgy, hogy egy „piercinggel „felékszerezett” személy nem túl vonzó jelenség.
Sajnos, vannak bizonyos egyéb aggályok is a piercinggel kapcsolatos jelenlegi orvosi kezelés gyakorlatában. Például a sürgősségi ellátásban az orvosoknak tudniuk kellene, hogy a piercinggel ellátott személy sokszor előnyben részesítendő más, kisebb problémákkal jelentkező beteggel szemben, tekintettel a súlyos szövődményekre. Ez napjainkban még nem így történik.
Az intim testékszerek használata mára, – tetszik, nem tetszik – „társadalmi realitássá” vált. És mint ilyet, célszerű elfogadnunk!
Galenus
Olvass még a témában:
Intim helyek ékszerei (1.rész)
Intim testékszerek és a szex (2.rész)
