Napjainkban a kiegyensúlyozott táplálkozás, vagy a „fitt konyha” hívei egyre gyakrabban fedezik fel a rostdús, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag, gluténmentes hajdinát. Utánozhatatlan ízű kis magjai sokoldalúan felhasználhatók, és egészségünkre nézve is számos téren kedvező hatásúak.
Noha fekete búzának is hívják (hántolás előtt a szemek fekete maghéjjal fedettek, az elnevezés innen eredhet), a hajdina valójában nem gabona, hanem a keserűfűfélék családjába tartozó növény, rokona a sóskának és a rebarbarának. Emiatt nem tartalmaz glutént, így lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Gazdag vízben oldódó rostokban, ezért könnyíti az emésztést – így a lapos has elősegítője is! Ajánlott és kipróbálásra érdemes mindazok számára is, akik hajlamosak a felfúvódásra, puffadásra.
Változatos felhasználási módok
A Kínából származó hajdina a középkorban került Európába, és a keleti régiókban, pl. Oroszországban és Lengyelországban hagyományosan a mindennapok eledele, leves, vagy kása készült belőle.. Hazánkba tatár közvetítéssel jutott el (tatárkának, pohánkának is hívják). Napjainkban számos elkészítési módja létezik, országonként kissé eltérően és továbbadva, akár a hántolt magot, akár a hajdinalisztet használjuk hozzávalónak.
Ez utóbbiból készül pl. Franciaországban a népszerű, sós palacsintatészta, a galette, melynek receptje hazánkban is ismert. A hajdinalisztből a sütemények, édes palacsinták széles skálája állítható elő, de a magok párolva, főzve pl. kitűnő köretként, rizottóként is felhasználhatók. Salátákban, zöldségfélékkel vegyítve is ajánlott, hiszen a hajdinamag értékes vitamin- és ásványi anyag-forrást jelent.
Fizikai aktivitás előtt ideális
Laktató tulajdonságának és alacsony glikémiás indexének (GI-vércukor szintre gyakorolt hatás) köszönhetően érdemes hajdinát fogyasztani hosszabban tartó testmozgás előtt. Délelőtti fizikai aktivitást megelőzően például reggelire készítsünk hajdinát pl. kevés kókusztejjel, agávé sziruppal (szintén alacsony GI-jű), néhány piros gyümölccsel ízesítve.
A hajdina tartalmaz még többek közt egy triptofán nevű aminosavat, mely javítja az energiaszintet, de hangulatjavító hatású is.
További jótéteményei
Az alacsony GI és a vízben oldódó magas rosttartalom miatt hasznos táplálék azoknak is, akik szeretnék normalizálni koleszterin- vagy vércukorszintjüket.
Ázsiában már évszázadokkal ezelőtt híres volt a hajdina a szívre gyakorolt jótékony hatásairól, magas rutintartalma miatt, mely antioxidáns növeli az érfalak rugalmasságát, erősíti a hajszálereket, csökkenti a vérnyomást. Ily módon véd a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. E tulajdonságát a növény mind a mai napig megőrizte.
A hajdina emellett gazdag fehérjeforrás, bővelkedik vitaminokban (B vitamincsoport, E és C vitamin), antioxidánsokban, és olyan ásványi anyagokban, illetve nyomelemekben is, mint a cink, vas, réz, kálium, mangán, kalcium, magnézium..
Elkészítési tippek
Salátára
Szórjunk pár szem hántolt, pörkölt hajdinát avokádó szeletekből és aprított rozmaringból álló salátára, majd az egészet ízesítsük olívaolajjal és citromlével.
Gyors reggeliként
A hántolt, pirított hajdina szemeket locsoljuk meg mandulaolajjal, és keverjük össze banánkarikákkal. Ez a keverék néhány percen belül kissé megduzzad, majd tápláló reggeliként fogyasztható.
Füstölt lazaccal
A vízben megfőzött, lecsepegtetett hajdinát elkészíthetjük salátának különleges módon is. Így pl. nagyon finom és vendéglátáshoz ajánlott, ha füstölt lazac csíkokkal, apróra vágott kaporral, uborka darabokkal, aprított zöldhagymával vegyítjük, majd olíva olajos-citromos szószban tálaljuk.
Forrás: Galenus
