Túl kerek, túl puha, túl hájas…. Nagyon sokan elégedetlenek hasuk állapotával. Ahhoz, hogy javítsunk rajta, először mérjük fel a problémát kiváltó okokat: rossz emésztés, zsírok raktározódása a zsírszövetben a hastájékon, mozgáshiány stb. És csak azután vegyük sorra a lapos has érdekében tehető lépéseket, célzottan megválasztott testgyakorlatokkal és szakemberek jó tanácsainak megfogadása útján, beleértve a helyes táplálkozást.
Ha felmérést készítenénk róla, bizonyára sokkal több nő lehetne büszke viszonylag karcsú alakjára, lábára, szép mellére, mint hasa formájára… Egy koron túl általában a lapos has megtartásának, vagy elérésének nehézségei jelentik a legnagyobb problémát, komplexusaink és az alakunkkal való elégedetlenségeink fő forrását.
Az évek múlásával, ismételt szülés után, a helytelen táplálkozás, vagy pld. a rendszeres nassolás következtében, és persze a testmozgás hiánya miatt hasunk könnyen domborodik – még akkor is, ha egyébként nem vagyunk túlsúlyosak. Ez nemcsak esztétikai szempontból nem kívánatos, hanem a légzést is nehezebbé teszi, továbbá idegállapotunkat és érzelmi életünket is befolyásolja.
Hogyan indítsuk el a lapos(abb) hashoz vezető folyamatot?
A probléma gyökerénél… A kellemetlen zsírlerakódás, a rossz emésztés, az ételintolerancia okait kell felfedni, arra is összpontosítva, vajon miért is nem mozgunk eleget, és azután orvosolni a bajokat. Ahhoz, hogy eredményt érjünk el, új szokásokat kell felvennünk, és meg kell fogadnunk többek közt a szakemberek alábbi jó tanácsait, figyelve felvetéseikre – hátha ránk is vonatkoznak…
És ha a stressz okozza a bajokat?
Egyes szakorvosi felmérések szerint az emésztésükre panaszkodó pácienseknek csak 10-20%-a küzd valódi emésztőrendszeri zavarral. És a többiek? Gyakran orvosról orvosra járnak, megfosztják magukat bizonyos élelmiszerektől, sokféle diétát kipróbálnak, de a legtöbbször megfeledkeznek egy fontos tényezőről, és ez a stressz!
A has a „második agy”
Az emésztőrendszerükre, gyomrukra, hasuk nagy körméretére, vagy túlsúlyukra panaszkodó páciensek közt a szakemberek rendszerint hasonló magatartású, életvitelű emberekkel találkoznak a konzultációk során. Ezek a betegek feszültek, idegesek, sokszor deprimáltak, nagy gyógyszer (nyugtató és antidepresszáns) fogyasztók, és persze diétázók. Végül semmit nem mernek enni, és egyhangú étrendet vezetnek be. Fáj a gyomruk és hangoztatják, hogy már „mindent kipróbáltak”, de eredménytelenül. Hajlamosak arra, hogy elfelejtsék: az emésztőrendszer működése szorosan összefügg a központi idegrendszerrel.
A bél- és emésztőrendszerben az agyműködés is kifejeződik, míg az érzelmi állapottól függően egyes élelmiszerek jól, vagy kevésbé jól haladnak át rajta. Van, akinek meglepő, de a has mintegy 100 millió idegsejtet foglal magában (ezért beszélünk „második agyról”). Nagyon gyakran a gyomor rosszul működik, egyszerűen azért, mert a „fejjel van baj”.
- Mit tegyünk?
Gyakoroljuk a relaxálást! Egyes technikák (pld. nyújtózkodás, mély légzés, úszás) jótékony hatásúak, igazi nyugalmat, derűt hoznak, miközben a paraszimpatikus idegrendszerre hatnak Hipnózis, szofrológia (légzésen alapuló relaxációs technika), meditáció is segíthet a stressz elűzésében, így a fentebb említett, kapcsolódó probléma megoldásában. Mindegyik páciens válassza ki a magának valót, azzal együtt is, hogy többet kipróbál.
És ha a tejcukor (laktóz) a „bűnös”?
Becslések szerint a világ felnőtt lakosságát tekintve, 75%-ban mutatható ki csökkent laktáz (tejcukorbontó enzim) működés. De vajon gyakori-e az „igazi” laktóz-intolerancia? És a megmagyarázhatatlan emésztési zavarokat (felpuffadt, kemény has, hasmenés, hasi görcsök stb.) feltétlenül laktózmentes diétával kell-e orvosolni? A szakorvosok alábbi információi segítenek a válaszadásban.
Az igazi intolerancia viszonylag ritka
Számos páciens törli étrendjéből a tejet, tejterméket, és úgy érzi, ettől megkönnyebbül. Pedig legtöbbjük negatív eredményt produkál a laktóz-intolerancia teszt során. Azt gondoljuk, hogy a bélflóra hatása döntő lehet, de amikor probiotikumot szedünk a bélflóra helyreállítására, nem mindig sikerül. A probiotikumok nagyon változó eredményt hozhatnak a hasi felfúvódás, vagy a gyomorfájdalmak tekintetében, aszerint, milyen a páciensek alkata és az alkalmazott probiotikum fajtája. Egyébként pszichés szempontok is szerepet játszanak a dologban: egy nemrégiben készült olasz tanulmány kimutatta, hogy egyeseknél nem áll fenn valódi laktóz-intolerancia, hanem az inkább személyes meggyőződésből fakad.
- Mit tegyünk?
Teljesen hagyjuk ki étrendünkből a tejet, majd a tejterméket is, 8-15 napon át, ha a laktózra gyanakodunk hasi problémáink miatt, majd nézzük meg az eredményt. Amennyiben azt figyeljük meg, hogy nem kell „kötelezően” minden tejterméket kiiktatnunk a próba során, és mégis csökkennek a panaszok, nem nagy a baj. De ha visszatérve a tejes étrendre, ismét hasi panaszokkal küszködünk, fennáll a laktóz-intolerancia veszélye. Ez esetben forduljunk táplálkozási szakemberhez.
És ha a glutén a felelős a hasi panaszokért?
Az utóbbi időben egyre több szó esik a gluténnel (a kalászos gabonákban, árpában, rozsban, búzában előforduló protein, ill. sikérfehérje) kapcsolatos érzékenységről, intoleranciáról, mely a gyomor-bélrendszerre hat ki. Azoknál, akik valóban érintettek, a cöliákia nevű betegségről beszélhetünk, mely a vékonybél nyálkahártyáját károsítja. De gyanakodhatunk arra is, hogy kisebb emésztési problémákat, nevezetesen hasi felfújódást és fájdalmakat okoz az ezzel a fehérjével szembeni érzékenység. Egyes sztárok (pld. Lady Gaga, Gwyneth Paltrow) mintájára sok nő választ gluténmentes diétát, és dicséri jótékony hatásait, ún. a lapos has, kisebb fáradtság-érzet és jobb emésztés…
Érzékenység vagy intolerancia?
A glutént „vádolni” egyszerűen divat? Nem feltétlenül – mondják a szakemberek, akik egyre többször találkoznak olyan páciensekkel, akik rosszul érzik magukat, hasi panaszokat produkálnak, ha glutén tartalmú élelmiszert fogyasztanak. És amikor azt kiiktatják az étrendjükből, emésztésük javul. Pedig korábban nem fordult elő náluk pld. bélnyálkahártya-sorvadás, és a cöliákia betegség specifikus antitestjei sem termelődtek. De ha mégis feltételezhető glutén-érzékenység, annak eredetét nem mindig ismerjük, bár a gyomor-bélrendszert érintő, gyakori genetikus betegségnek tartják. És az sem ismeretes mindig, hogy ez az érzékenység átalakulhat-e intoleranciává.
- Mit tegyünk?
Iktassuk ki étrendünkből a glutént mintegy 2 héten át. Búza, rozs, tönköly alapú élelmiszer ne forduljon elő benne, hanem helyettesítsük ezeket rizzsel, kukoricával, tapiókával, burgonyával… Jobban érezzük magunkat? Akkor egy kevés glutén ismét szerepelhet az étrendünkben, és figyeljük meg emésztőrendszerünk reakcióját.
És ha nassolás az oka hasunk rossz állapotának?
Édességek, egyéb nassolnivalók, alkohol… Minden, aminek fogyasztását túlzásba visszük, főleg a hason rakódik le, ahol a zsírsejtek „megtöltésre” várnak… A korral pedig fokozódik a probléma, mert a menopauza után a női hormonok szintjének csökkenése általában hízáshoz vezet. Ami annyit jelent, hogy nő a „pocak” kialakulásának kockázata, de a szív- és érrendszeri problémáké is.
- Mit tegyünk?
Csökkentsük a hasnyálmirigy által termelt inzulin ugrásszerű növekedésének esélyét. Azaz csak kevés édességet fogyasszunk, és kerüljük a nassolást. Ugyanis az ilyen élelmiszereknek a szervezetbe való bejutása után az inzulin hormon fokozottan választódik ki, ami gyorsítja a raktározási folyamatot. És főleg a főétkezést, vagy az uzsonnát ne pótoljuk nassolással, az éhségérzet megszüntetésére.
Hagyjuk abba tehát a cukros ételek-italok fogyasztását: bonbonok, sütemények, cukros üdítők vagy alkoholos italok (pld. likőr- és aperitif-féleségek) mellőzendők. Válasszunk alacsony glikémiás indexű (GI) élelmiszereket (a GI a táplálékok vércukorszintre gyakorolt hatását fejezi ki). Ne fogyasszunk fehér kenyeret, pékárut, chipset, sült burgonyát, hanem részesítsük előnyben a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, a cereáliákat, száraz hüvelyesekből (lencse, bab borsó) készült főzeléket stb.
