Rendhagyó egészségügyi tévéműsort indított el az RTL Klub, mely látványos showelemekkel tűzdelt. A műsor üzenete nagyon egyszerű, elfogadtatni azt a nézőkkel azonban már jóval bonyolultabbnak tűnik, mivel az eddigi gondolkodásmódunkat kell átalakítani, és megtanulni az egészségtudatos 30. magatartást, életvitelt. Erről beszélgettünk oldal dr. Tóth Tamás orvossal, a Dr. Tóth című talkshow műsorvezetőjével.
- Milyen területen dolgoztál a tévé előtt?
Az egyetem után (SOTE) a gyógyszeriparban dolgoztam, sokat utaztam külföldre, és éles összehasonlítási alapom volt a különböző országok lakosait illetően. Rájöttem, hogy Magyarországon nagyon sok a túlsúlyos és senki nem kezdett velük szervezetten semmit. Milliós nagyságrendre tehető a számuk, és alig törődött velük az egészségügy. Amikor egy nálunk szegényebb országban tölthettem hosszabb időt, elnéztem az embereket, és elkezdtem törni a fejem, hogy miért olyan vékonyak, kar- csúak. Nem tudtam róluk eldönteni, hogy 48 vagy 28 évesek, sima, gyönyörű bőrük volt. Rájöttem, hogy valószínűleg a táplálkozás lehet mindennek az alapja, így meg- fogalmazódott bennem, hogy a táplálkozással, illetve Magyarországon döntően a fogyókúrával kell foglalkozni. De ezt egy komplex megoldással kivitelezve, dietetikus, pszichológus, gyógytornász bevonásával. Így a fogyókúrás orvoslás (obesitológia) vált központi kérdéssé az életemben, s így dolgoztam jó ideig.
 |
- Hogy jött a találkozás a tévével?
Megkerestek az RTL Klubtól, hogy van egy válogatás a készülő új egészségügyi műsorhoz, persze többen jelentkeztünk, végül engem választottak ki.
- Szakmai kihívást jelent ez, vagy inkább színészit?
Ami engem ebben megérint, az természetesen a szakmai része, ami viszont nehezebb benne, az a műsorvezetői feladat. Persze a szakmai rész is kihívás, mert nagyon széles spektrumon kell mozogni. Itt több száz téma merül fel, amit érthetően el kell magyaráznom. Nyilván nem akadé- miai székfoglalót kell tartani, de érteni kell mindenhez. Azért jó, hogy orvosként vagyok itt, mert nyilván a különböző témáknál magabiztosabban tudok a szakmai felkészültségemre támaszkodni, és így hitelesebb is a tanácsadás, mint ha laikus műsorvezető lennék. Talán ez egy alapüze- net is lehet, hogy holisztikusan kell nézni a pácienst. Valamilyen módon egy orvosnak több dologra is fókuszálnia kell.
- Milyen üzenete lehet még a műsornak?
Mi jut eszünkbe az egészségügyről? Patika, rendelő. Pedig az egészségügy nem itt kezdődik, hanem otthon, amikor pl. kezet mosunk. A mostani felfogás szerint sajnos az egészségügy ott kezdődik, hogy belépünk a rendelőbe. – Kérdezze meg orvo- sát, gyógyszerészét! – Hogy valaki addig eljusson, hogy elmegy a patikába, vagy a rendelőbe, mi készteti arra, hogy elmenjen – erre eddig nemigen helyeztünk hangsúlyt. Továbbá arra sem, hogy megtanítsuk az embereket megfi- gyelni a saját testüket. Mert üzenetet küld a testünk. Ezt nem minden esetben a háziorvosnak kell észrevenni, hanem saját magunknak kell erre figyelni. És utána mit tegyünk? Mi legyen addig, amíg elkerülünk az orvoshoz? Mit érdemes tenni? Mennyire sürgető az eset? Egyáltalán hogyan lehet megelőzni a bajt? Ezekre kell megtanítani az embereket.
A műsor fő célja az lenne, hogy egészségtudatosabb legyen a lakosság, menjenek el szűrésre, törődjenek az „egészségükkel” is, ne csak a betegségükkel. Ez egy tudományos alapokon nyugvó szórakoztató talkshow, ahol nincsenek tabuk. Jó lenne, ha majd olyan hitele és üzenete is lenne a műsornak, hogy akár a szakma érdeklődését is felkeltse. Például programjaik ismertetéséhez kommunikációs csatornaként használnák, vagy jelentkeznének egy-egy új terápiás vagy diagnosztikai lehetőséggel, amit be tudnánk mutatni. De természetesen csak a hivatalos orvoslás határain belül.
- Mi a legnagyobb sikerélmény az életedben?
Nagyon büszke vagyok a gyerekeimre, s velük is akarom a legnagyobb sikereimet elérni. Szakmai szempontból pedig remélem, hogy ez a műsor sikeres lesz.
- És mi volt (ha volt egyáltalán) kudarc az életedben?
Saját magammal kapcsolatban vannak még elvárásaim. A strukturáltabb életvitel – az időmenedzselés – olykor nehéz feladat számomra. Tudom, hogy vannak nálam ebben sokkal jobbak. A feleségem nagyságrendekkel jobb ebben – általában a nők alkalmasabbak erre – ezt csiszolnom kell még, küzdök a kihívásokkal.
- Az orvos is beteg lesz olykor?
Szerencsére ritkán vagyok beteg, de az óvodáskorú gyerekek sokszor hazahoznak valami vírust, tehát tudom, hogy milyen betegnek lenni.
- Milyen a jó beteg?
A jó beteg őszinte és tabuk nélküli. Néven nevezi a dolgokat, mindent pontosan elmond a szervezete viselkedéséről. Nem fanatikus, de következetes. Fontos, hogy mindenki a saját életviteléhez, habitusához illessze a dolgokat, az orvosi utasításokat. Aki pl. eszméletlen erővel megy neki a fogyókúrának, mindent feladva, drasztikus lemondásokkal, az 1-2 hónap után feladja, mert nem bírja. Aki átgondolja, hogy milyen az életvitele, a családja, a környezete, ő mit tud vállalni a fogyókúrában, amit be is tud tartani, az mindig sokkal eredményesebb.
- Milyen a rossz beteg?
Számomra a legkellemetlenebb beteg az, aki bejön és mintegy átadja a felelősséget 100%-ban az orvosnak. Vagy „szentként” tekint az orvosra, tőle várva a gyógyulást, holott azért a betegnek is tennie kell. Mert nem mindegy, hogy elmegyek az orvoshoz, hogy meggyógyítson, vagy elmegyek, hogy meggyógyuljak.
- Mit üzensz végül az olvasóknak?
Válogassák meg, hogy mit és hogyan esznek. Azt nem tudjuk befolyásolni, hogy milyen levegőt szívunk, de azt hogy mit eszünk, mit iszunk, azt igen. Meg lehet tanulni helyesen táplálkozni, sőt meg kell, mert majd minden betegségnek ez az alapja. És hogy ha van kedvük, írjanak a műsor oldalára, várom a kérdéseket, a személyes történeteket, egészséges ételek receptjei.
Dr.Szarvasházi Judit
