A krónikus betegségek száma egyre növekszik hazánkban és Európában is. Ennek oka egyrészt a várható élettartam növekedése, másrészt az életvitelből adódó kockázati tényezők halmozódása.
A krónikus betegségek, mint a szívés érrendszeri kórképek, a daganatos betegségek, a cukorbetegség, olyan állapotok, amelyek elhúzódó lefolyásúak és folyamatos kezelést igényelnek. A testi tüneteken túl pszichés leterheltséggel is járnak. A test és a lélek „kéz a kézben jár”, így mindig érdemes elgondolkodni azon, hogy mi áll egy betegség mögött, legyen az fizikai vagy lelki eredetű.
Mit vált ki a betegségtudat?
• Tagadás
• Harag
• Szégyenérzet
• Szorongás
Mit él meg a páciens?
A krónikus betegek gyakran úgy érzik, hogy a testük cserbenhagyta őket. Gyakori, hogy korábbi életvitelük miatti büntetésként élik meg a betegségüket. Előfordul, hogy kezdetben titkolóznak, nem merik még a szűkebb környezetük előtt sem felvállalni az állapotukat. Félnek a kedvezőtlen fogadtatástól, nem szeretnék, ha sajnálkoznának felettük, nem akarják terhelni a családtagjaikat, vagy tartanak a kapcsolati elszigetelődéstől. A terhek egyedül történő cipelése, a titkolózás azonban gyakran – az éppen elkerülni kívánt – kapcsolati elszigetelődéshez vezet, hiszen éket ver az érintettek közé, és megfoszt a társas támogatás lehetőségeitől is. A hosszan tartó betegség átszövi a mindennapokat.
• Csökken a teherbírás, a munkaképesség, a teljesítmény.
• A kognitív funkciók beszűkülhetnek, azaz hanyatlik a figyelem, észlelés, emlékezet, memória.
• Ezenfelül depresszív tünetek is jelentkezhetnek, ami megnehezíti a reális, észszerű gondolkodást.
• Sőt, megváltozhat a testkép, negatívabbá válhat az önértékelés, romolhat az önbecsülés is.
• Mindez nem egyik napról a másikra alakul ki, az viszont tény, hogy a betegség kerül a gondolkodás és a viselkedés középpontjába.
Mindezek miatt nagyon fontos a krónikus betegek kezelése során a pszichés állapotukra is figyelni.
A gyógyulás pszichológiája
Nyilvánvalóvá vált, hogy az orvosi sémák csak korlátozottan alkalmazhatók, nem mindenki gyógyul a protokoll szerint. A gyógyítás során figyelembe kellene venni az egyéni jellemzőket, a hajlamokat, az életmódot és a pszichés állapotot is, vagyis a teljes embert. Az emberi szervezet komplexitása felfoghatatlan, a betegségek sok esetben nem értelmezhetők egyetlen szervrendszer határain belül. Sok orvos a mai napig úgy dolgozik, mintha a betegség minden emberben egyforma, objektív elváltozás lenne, ami a megfelelő gyógyszer beadásával mindenképpen megszüntethető. Pedig ma már bizonyított tény, hogy az emberi szervezet nem tekinthető pusztán vegyi anyagok és szerves kémiai folyamatok összességének.
Kísérletek igazolták, hogy az anyagcsere-folyamatok és az immunrendszer milyen szoros kapcsolatban állnak az idegrendszerrel. A lelkiállapot, az érzelmek, a hit sokkal nagyobb szerepet töltenek be a gyógyulás folyamatában, mint azt eredetileg gondolták. Ma már nem tűnik légből kapottnak a gondolat, hogy a krónikus fejfájást, a gyomorfekélyt vagy a menstruációs zavarokat a munkahelyi stressz is okozhatja.
• Az egészség megőrzéséhez nagyon fontos volna az önismeret. A szülőktől öröklött hajlamok feltérképezése segíthet a személyre szabott szűrések összeállításában, a gyenge pontok, a teherbíró képesség, a stressztűrő képesség ismerete pedig a megfelelő életmód kialakításában. A saját testünk jelzéseit nem volna szabad figyelmen kívül hagynunk, és ismerni kellene az emberi szervezet néhány alapvető jellemzőjét, bizonyos biológiai összefüggéseket is.
Nagyon sokan elsősorban kívülről várják a segítséget, ha megbetegszenek. Az elvárások az orvosokkal, az egészségügyi rendszerrel szemben felfokozottak, gyorsan akarunk gyógyulni, a lehető legkevesebb erőfeszítéssel, fájdalommentesen. A beteg ember elesett, türelmetlen, néha reményvesztett, máskor tanácstalan, esetenként dühös. Odafigyelésre, felvilágosításra, támogató magatartásra van szüksége a fájdalom, a bizonytalanság elviseléséhez, segítségre szorul egy esetleges új életmód kialakításában.
• Különösen fontos, hogy a beteg higgyen is a gyógyítóban, a gyógyszerészben, és bizalommal legyen iránta. A hit és a bizalom hatalmas én-erőt, kitartást ad, és felvértez egy csomó nehézséggel szemben a gyógyulás folyamán.
A krónikus betegségek száma egyre növekszik hazánkban és Európában is. Ennek oka egyrészt a várható élettartam növekedése, másrészt az életvitelből adódó kockázati tényezők halmozódása.
Makai Gábor
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, az MPE kandidátusa
A cikk a Patika Magazin márciusi számában jelent meg! Keresse minden hónapban a gyógyszertárakban, kérje patikusától!
