A napokban elfogadta az Európai Bizottság azt a határozatot, amelynek értelmében december 1-jétől az egész Európai Unióban korlátozzák három úgynevezett neonikotinoid rovarirtó szer alkalmazását, amelyeket ártalmasnak találtak a méhekre – jelentette be Frédéric Vincent, a brüsszeli testület egészségügyi és fogyasztóvédelmi kérdésekért felelős szóvivője.
A Vidékfejlesztési Minisztérium ugyanakkor továbbra is úgy ítéli meg az Európai Bizottság május 24-én megjelent sajtóközleménye alapján, hogy az megerősíti az április 29-én, a fellebbviteli bizottságban történt megállapodás eredményét. Eszerint a bizottsági – a 3 neonikotionid hatóanyagcsoportba tartozó csávázószer használatának 2 évre való felfüggesztése – javaslat nem kapott többséget a tagállamok részéről. Ezért a korlátozó intézkedés nem vált jogerőssé, de a bizottság tovább folytatja az eljárást a korlátozó javaslatának elfogadására.
A méhek védelmében
A brüsszeli információ szerint a korlátozás a klotianidin, az imidakloprid és tiametoxám nevű szerekre vonatkozik, december 1-jén lép hatályba, és két éven belül, vagy amint új tudományos adatok látnak napvilágot, felülvizsgálják.
„Megígértem, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által azonosított kockáztatok miatt mindent meg fogok tenni, hogy garantáljam méheink védelmét” – hangsúlyozta Tonio Borg fogyasztóvédelmi és egészségügyi uniós biztos, aki rámutatott, hogy a méhek nemcsak mézet állítanak elő, de ennél fontosabb, hogy a növények beporzásának nyolcvan százalékát is ezek a rovarok végzik el. Ingyen és bérmentve, természetes úton – hangsúlyozta a máltai politikus.
A bizottság által kiadott közlemény azt is ismerteti, hogy a tagállamok hatóságainak szeptember végéig kell módosítaniuk vagy visszavonniuk a szerek alkalmazására kiadott engedélyeket, a meglévő készleteket pedig november 30-ig lehet felhasználni. A tilalom nem vonatkozik az üvegházi vagy a virágzás utáni felhasználásra, ahol vagy amikor a méhek nem kerülhetnek tömegesen érintkezésbe a szerekkel.
A bizottság kiemeli, hogy az intézkedés a testület méhvédelmi stratégiájába illeszkedik, amelynek keretében a többi között az EU társfinanszírozást nyújt tagállami méhészeti programok támogatásához és tanulmányok elvégzéséhez, hogy kiderüljön, mi okozza a méhek pusztulását.
Nehezen pótolhatószerek a mezőgazdaságban
A szerek betiltását Magyarország kifejezetten ellenezte, arra hivatkozva, hogy Magyarországon semmilyen tudományos bizonyíték nincs arra, hogy ha a rovarirtó szereket az előírásoknak megfelelően használják, akkor bármilyen jelentős fenyegetést jelentenének a méhállományra, emellett viszont ezek a vegyszerek, amelyeket a vetőmagok csávázásra használnak, hogy a földbe vetett magvak védettek legyenek a kártevő rovaroktól, egyáltalán nem, alig vagy csak nagyon nehezen pótolhatóak a mezőgazdaságban.
A korlátozás nem jogerős
A bizottság közleménye ismerteti, hogy a többi között ezek a rovarirtó szerek is felelősek lehetnek az európai méhállomány csökkenéséért, de élősködők, kórokozók, más mérgező anyagok vagy akár környezeti tényezők, így a klímaváltozás vagy az élőhely és táplálék hiánya is okozhatja a méhpopuláció megcsappanását.
Az Európai Bizottság 2013. május 24-én megjelent sajtóközleménye megerősíti a 2013 április 29-én, a fellebbviteli bizottságban történt megállapodás eredményét, miszerint a Bizottsági (a 3 neonikotionid hatóanyagcsoportba tartozó csávázószer használatának 2 évre való felfüggesztése) javaslat nem kapott többséget a tagállamok részéről, ezért a korlátozó intézkedés nem vált jogerőssé, de a bizottság tovább folytatja az eljárást a korlátozó javaslatának elfogadására.
A VM mindehhez hozzáfűzi: a korlátozó intézkedéseket a bizottság legkésőbb két éven belül felülvizsgálja. Magyarország támogatja a további kockázatokat értékelő vizsgálatokat és az újabb eredményeket a hatóanyagok valós kockázatainak étékelésével kapcsolatban. Amennyiben a végleges jogszabály hatályosság válik a magyar hatóságok megteszik a szükséges intézkedéseket – olvasható a magyar szaktárca közleményében.
Konsiczky Zoltán
az MTI tudósítója
MTI
