Egy gluténmentesen élőnek az otthonán kívüli étkezés kihívást jelent, mivel a sok vendéglátó nincsen tisztában pontosan a lisztérzékenység jelentésével. Nem tudják, hogy egy glutén-érzékeny ember milyen ételeket ehet, és milyen ételekkel még csak nem is érintkezhet az általa kiválasztott éttermi menüsor.
A Budapesti Gazdasági Egyetem és a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete többek között e problémák megoldásában kíván segíteni, hogy a különleges diétát tartók is biztonságban érezhessék magukat a hazai vendéglátóhelyeken.
A magyar lakosság kevesebbet jár étterembe és kevesebbet költ üdülésre és pihenésre is, mint Európa más országának polgárai. Az azonban igaz, hogy ha egy gluténmentesen diétázó rátalál egy olyan helyre, ahol szívesen látják, és meggyőződött arról, hogy a tulajdonos, az étterem vezetője, a séf és a pincérek valamennyien tisztában vannak a diétájuk részleteivel, tudják, mire van szüksége – nagyon gyorsan törzsvendég lesz, és soha nem egyedül tér majd vissza. Számukra a házon kívüli étkezés valódi élményt, nem egyszer újdonságot jelent.
A legfontosabb szempont, ami szerint az érintettek választanak, az az, ahogy az étterem, a szálloda, a cukrászda, a pizzéria már az első találkozás alkalmával tud-e bizalmat kelteni, a személyzet minden tagja tud-e helyesen és meggyőzően válaszolni a vendégek kérdéseire. Ha egy gluténmentesen diétázó étterembe megy, vagy beül egy kávézóba, rendszerint nincs egyedül, családtagjaival, barátaival, munkatársaival szeretne együtt lenni, és közös döntéssel olyan helyet választanak, ahol a gluténmentes diéta titkaival és legapróbb részleteivel is tisztában vannak.
Azok, akik valamilyen krónikus betegségben vagy élethosszig tartó állapotban szenvednek, összetartanak, egymást segítő közösséget alkotnak. A speciális diétázók körében a jó és biztonságos helyek, ételek és szolgáltatások híre gyorsan elterjed és messzire eljut. Ráadásul ők a hűséges vendégek közé tartoznak, nagyon boldogok, ha egy jó, megbízható helyre rátalálnak, és rendszeresen visszatérnek majd.
A coeliakia
A coeliakia (lisztérzékenység, gluténszenzitív enteropátia) krónikus betegség, az egész szervezetet érintő, élethosszig tartó állapot, amit a glutént tartalmazó gabonafélék (búza, árpa, rozs, és változataik, mint pl. egyszemű búza, tönkölybúza, durum, khorasan búza, stb.) rendszeres fogyasztása vált ki a genetikailag érintett emberekben. A genetikai tulajdonságok fontosságára utal, hogy egy diagnosztizált coeliakiás beteg családjában az ismételt előfordulás kockázata tízszeres.
A coeliakia nem táplálékallergia, hanem táplálék intolerancia! A glutén a kalászos gabonák valamennyi ismert fajtájában és változatában, feldolgozottsági formájában (dara, liszt, pehely, stb.) megtalálható fehérje, ismertebb neve a sikér. Ez a fehérje alkotja a búzalisztből készülő kenyér jellegzetes vázát.
Napjainkban a coeliakiával diagnosztizált esetek száma folyamatosan növekszik, köszönhetően a diagnosztikai eljárások fejlődésének, és annak, hogy a gyógyításban dolgozó szakemberek (szak- és háziorvosok, védőnők), az ellátásukban érdekeltek (táplálkozási tanácsadók, dietetikusok) körében növekszik a betegség ismertsége.
Egyre többször ismerik fel és diagnosztizálják a coeliakiát, annak ellenére, hogy nincsenek jellegzetes tünetei, kizárólagos tünetegyüttese. Nagyon gyakori, hogy először a kezeletlen betegség szövődményeit, vagy a már kialakult társult betegségeket észlelik és kezelik (pl. korai csontritkulás, I. típusú diabétesz, pajzsmirigybetegség, bőrbetegség, hiánybetegségek, stb.) – többnyire eredménytelenül – és csak ekkor merül fel a coeliakia gyanúja.
