Chiamagokkal, vagy más néven azték zsálya magokkal már a hazai élelmiszerboltokban is találkozhatunk péksütemények, zabkásák, és egyéb ételek összetevőjeként.
Gyakran szuperélelmiszerként emlegetik a növényt. A növény eredetileg Mexikóból származik, ahol már 5500 éve az étrend része. A mag összetétele ugyan függ a termőhelytől, de az USA Mezőgazdasági Minisztériuma szerint átlagosan 16% fehérjét, 30% zsírt, és 42% szénhidrátot tartalmaz. Rosttartalma 34%, míg omega-3-zsírsavtartalma 18%.
Kedvező tápanyagprofilja miatt (magas fehérje-, rost-, és α-linolénsav-tartalom) számos kutatás foglalkozik a chiamag metabolikus szindrómára gyakorolt hatásával. Állatkísérletek során a chiamag kedvező hatást gyakorolt a vizsgált állatok vérlipidszintjére, továbbá csökkent a zsigeri zsírszövet mennyiségét, és az inzulinrezisztencia mértéke is. Humán vizsgálatokban kimutatták, hogy a chiamag (őrölve és egészben fogyasztva is) teltségérzetet okoz, továbbá csökkenti a közvetlen étkezés után mért vércukorszintet.
A chiamag hosszútávú hatásairól azonban még kevés adatunk van. Egy egészséges, de túlsúlyos egyének között végzett kutatásban nem mutattak ki a chiamag fogyasztásával összefüggésben hozható változást a vizsgált személyek testtömegében, vérlipidszintjében, és vérnyomásában sem. Mivel a vizsgálat csak 12 hétig tartott, ezért lehetséges, hogy a chiamagfogyasztás kedvező hatásainak kialakulásához ez az idő nem volt elegendő.
A továbbiakban egy olyan kutatást mutatunk be, amelyben hat hónapon keresztül vizsgáltak olyan túlsúlyos önkénteseket, akik 2-es típusú cukorbetegesben szenvedtek, HbA1c szintjük magasabb volt a normálisnál. A vizsgálatba bevont személyek átlagéletkora 60 év volt. Háromnegyedük vércukorszint-csökkentő (főleg metformin), negyedük lipid-csökkentő kezelésben részesült, és 60 %-uk vérnyomáscsökkentőt is szedett. A résztvevők mindössze ötöde nem szedett gyógyszert a cukorbetegségére.
A vizsgálat kezdetén a résztvevőket véletlenszerűen osztották két csoportba. Az egyik csoportnak 1000 kalóriánként 30 gramm chiamagot kellett beillesztenie az étrendjébe, míg a másiknak, amely pozitív kontrollként funkcionált, 36 gramm zabkorpakeveréket (zabkorpa, inulinrost, maltodextrin) kellett fogyasztania.
A chiamag illetve a zabkorpakeverék harmadát teljes kiőrlésű kenyérbe sütötték, a maradékot pedig por formában, tetszés szerint fogyaszthatták el a vizsgálatban résztvevők, akik a vizsgálat kezdete után két héttel, majd azt követően pedig hathetente találkoztak egy dietetikussal. A személyre szabott dietetikai- és életmód tanácsadást a Kanadai Diabetes Társaság útmutatásainak megfelelően alakították ki. A vizsgálatot végül 54-en teljesítették.
A kutatás során leginkább a chiamag testsúlyra gyakorolt hatására voltak kíváncsiak a kutatók. De emellett mérték a derékkörméret, a HbA1c- és éhgyomri glükózszint változását is, továbbá a teltségérzetet okozó hormonok (ghrelin, adiponektin) szintjét, a vérplazma szabad zsírsav összetételét, és a C-reaktív protein szintet (proinflammatorikus fehérje) is.
Egyik csoport kalória vagy makrotápanyag bevitele sem változott jelentősen a kiinduláshoz képest, kivéve az élelmirostok és omega-6 zsírsavak megnövekedett mennyiségét. Továbbá, a chiamagot fogyasztók omega-3 zsírsav-bevitele jelentősen nagyobb volt a kiindulási állapothoz és a zabkorpa keveréket fogyasztók beviteléhez viszonyítva is.
Ezt alátámasztja a chiamagos csoport vérének magasabb α-linolénsav szintje is. Nemcsak a testtömeg, hanem derékkörméret és a CRP-szint is nagyobb mértékben csökkent ebben a csoportban, míg az adiponektin szint növekedése szignifikánsan nagyobb volt a zabkorpát kapókéhoz képest. Nem találtak szignifikáns különbséget azonban a testzsírszázalék, a HbA1c-szint, az éhezési glükóz- és a ghrelinszintben sem.
A kutatás szerint tehát a chiamag jól kontrollált 2-es típusú cukorbeteg felnőttek étrendjébe való beépítése gyorsíthatja a fogyást. A chiamagot kapók körében a fogyás a kezdeti testtömeg körülbelül 2,2%-át tette ki, ami közel áll a metabolikus rizikófaktorok csökkentéséhez ajánlott ideális 3-5 %-hoz.
Kérdés, hogy miért hatásosabb a chiamag, mint a zabkorpa. Az egyik lehetséges magyarázat az lehet, hogy a résztvevők önbevallása a kalória- és makrotápanyag-bevitelről nem volt teljesen őszinte. De a chiamag kémiája is magyarázhatja a különségeket. A chiamag rostja vízben nem oldódik, viszont nagy a vízmegkötő képessége, így folyadékokkal keverve gélt képez. A zab béta-glükánja és inulinja alacsony viszkozitású, vízben oldódó rostok.
Korábban már megállapították, hogy lenmaggal összehasonlítva – amely szintén egy nem viszkózus rost –a chiamag nagyobb étvágycsökkentő hatással rendelkezik. Így lehetséges, hogy a chia-csoport teltségérzete nagyobb volt, és kevesebbet ettek annak ellenére, hogy mást vallottak be. További magyarázat lehet, hogy a korábbi vizsgálatok nem biztosítottak személyre szabott dietetikai tanácsadást, csupán arra kérték a résztvevőket, illesszék be étrendjükbe a chiamagot. Ráadásul maximum 12 hétig tartottak a vizsgálatok, míg az itt részletezett kutatásban csak 18 hét után kezdtek pozitív változásokat megfigyelni.
Megérdemli az azték zsályája a szuperélelmiszer jelzőt?
Tápanyagprofilja miatt a chiamagot a szuperélelmiszerek között tartják számon, de az egyetlen bizonyíték arra, hogy érdemes bevezetni az értrendbe, az a folyadékokban duzzadó rosttartalom. Sokan az omega-3 zsírsavtartalma miatt ajánlják fogyasztását, azonban ezek közül kizárólag α-linolénsavat tartalmaz, amely rövid szénláncú, és nincsenek olyan mértékű jótékony hatásai az egészségre, mint a hosszú szénláncú eikozapentoénsavnak (EPA) vagy a dokozoahexaénsavnak (DHA).
A chiamagnak magas a fehérjetartalma van, amely esszenciális aminosavakban gazdag, de ahhoz, hogy ugyannyi proteinhez juthassunk a fogyasztásával, mint amennyihez hüvelyesek révén jutnánk, kétszer annyi kalóriát is magunk kellene vennünk. Vitaminjaihoz emészthetetlen maghéja miatt nehezen juthatunk hozzá, de lehetséges, hogy őrléssel ez a probléma áthidalható. A chiamagot érdemes és érdekes lehet további kutatásokban vizsgálni, de csodahatást nem várhatunk tőle testsúlycsökkentésben, sajnos a fogyasztásával nem inthetünk ciao-t a plusz kilóknak.
Szabó Réka Eszter
gyógyszerészhallgató
Szegedi Tudományegyetem, Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet
Forrás és teljes cikk: Gyógynövénylap.hu
