Glikémiás index alatt az egyes szénhidráttartalmú élelmiszereknek és ételeknek a szőlőcukorhoz vagy esetenként a fehér kenyérhez (zsemléhez) viszonyított vércukoremelő képességét értjük.
A cukorbetegek számára miért égetően fontos a helyes étrend betartása?
Erről olvashat cikkünk 1. részében >>>
Az alábbi táblázatban található néhány nemzetközileg vizsgált élelmiszer glikémiás indexe, azonos szénhidráttartalmú szőlőcukor vércukoremelő hatásának százalékában.
|
Glikémiás index 90–100% |
Malátacukor, burgonyapüré por, főtt burgonya, méz, gabonapehely, kukoricapehely, rizspehely, valamint minden cukros (üdítő) ital. |
|
70–90% |
Fehér és félbarna kenyér, zsemle, kifli, Abonett, ostya, kétszersült, sós sütemények, kekszek, édes müzli, pudingpor, tejberizs, fehér liszt, főtt tésztafélék, kalács, szőlő, (répa)cukor. |
|
50–70% |
Zabpehely, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, étcsokoládé, banán, natúr (cukrozatlan) gyümölcslé. |
|
30–50% |
Tej, joghurt, kefir, a legtöbb hazai gyümölcs, spagetti, makaróni, tejszínes fagylaltok, tejcsokoládé (a magas zsírtartalom miatt lassan szívódik fel a cukor). |
|
30% alatti |
Fruktóz, szorbit, xilit („nyírfacukor”), lencse, bab, borsó, szójabab, dió, mogyoró, korpás müzli, színes-főzelékek, saláták, cékla, retek, paprika, paradicsom. |
Ennek figyelembevételével a szénhidrátokon belül elsősorban a 30% alatti glikémiás indexszel rendelkező élelmiszerek a jelenleginél sokkal nagyobb mértékű fogyasztása javasolható, elsősorban a cukrot (is) tartalmazó valamint a finomított szénhidrátok rovására.
Röviden a tápanyagokról
Szénhidrátok
- A cukrok
Közülük az étrendben mindenekelőtt a természetes formában előforduló tejcukor (tej, aludttej, joghurt, kefir), illetve gyümölcscukor, szőlőcukor és répacukor keverékei (gyümölcsökben, „diétás” befőttekben, lekvárokban, dzsemekben, „light” gyümölcsnektárokban) kaphatnak helyet. A gyümölcsök fogyasztása a citrusfélék mellett a hazai gyümölcsök túlnyomó többségét beleértve is messzemenően javasolt. Csupán tekintettel kell lenni azok cukortartalmára. A különféle gyümölcsök napi mennyisége természetszerűleg a naponta fogyasztásra javasolt szénhidrátmennyiségbe beszámítva. Tehát nem a szokásos kenyér, burgonya, rizs, tészta stb. mellé, hanem részben vagy egészben helyettük fogyaszthatók a gyümölcsök. Tudnunk kell, hogy a gyümölcsök kitűnően alkalmazhatók fogyókúra keretében, akár cukorbetegek esetében is. A gyümölcskúra csupán szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.
- A keményítő
Ez a gabonafélék (búza, rozs, árpa, kukorica), továbbá a rizs, a burgonya, a szójabab és a száraz borsó, lencse, bab, valamint a gesztenye legfőbb alkotóeleme. A cukorbetegek is mindenfajta gabonából származó élelmiszert, továbbá rizst, burgonyát, kukoricát, szóját stb. fogyaszthatnak, azok tényleges szénhidráttartalmának figyelembevételével.
A kenyérfélék közül helytelen a zsemlét előnyben részesíteni. Kívánatosabb a magas rosttartalmú, valóban korpát tartalmazó (és nem barnára színezett) „barna” és „fekete” kenyér fogyasztása.
Célszerű, ha a cukorbeteg ismeri a magasabb szénhidráttartalmú, ezért az étrendbe feltétlenül beszámítandó szénhidrát hordozók mellett a szokásos adagban beszámítás nélkül, „szabadon” fogyasztható szénhidrátforrásokat is. Ezek: brokkoli, búzakorpa, cukor nélkül készített cékla, csalamádé, cukkíni, fejes saláta, fokhagyma, gomba, karalábé, karfiol (fejes, vörös, savanyú), káposzta, kelbimbó, kelkáposzta, kínai kel, padlizsán, paradicsom, paraj, patisszon, petrezselyem, póréhagyma, rebarbara, retek, sóska, spárga, tök, uborka (kovászos, saláta, savanyú), vöröshagyma, zeller, zöldbab, zöldpaprika.
Dr. Fövényi József – Székely Katalin
Kivonat a Diétás Tanácsok füzet most megjelent kiadásából.
